A Szentatya tanítása a húsvéti szent háromnapról a szerdai általános kihallgatáson
XVI. Benedek pápa április 20-án, a szerdai általános pápai audiencián zarándokok ezreit
fogadta a Szent Péter téren, akiknek a nagyböjti időszak lezárásához közeledve a húsvéti
szent háromnapról mondta el gondolatait. Ezzel emlékezik az egyház Jézus szenvedésének,
halálának és feltámadásának misztériumára, aki teljes mértékben elfogadva az Atya
akaratát szeretetből vette fel a keresztet. Feltámadásának részesévé tett bennünket,
hogy Őbenne és Ővele örökké éljünk örömben és békében. A Szentatya arra buzdította
a jelenlévő zarándokokat, hogy nagy odaadással éljék meg a húsvéti szent háromnapot,
amely a liturgikus év középpontja és minden keresztény számára a kegyelem pillanata.
Arra hívott mindenkit, hogy ezekben a napokban fordítson időt az imára és az elmélyülésre
ezáltal merítve a kegyelem forrásából. A gyónás szentsége által Krisztus halála és
feltámadása pillanatához csatlakozunk azért, hogy még inkább részt tudjunk venni a
Húsvét megünneplésében.
A Szentatya ezt követően a húsvéti szent háromnapról
fejtette ki gondolatait kezdve a Nagycsütörtök eseményeivel. Ez a nap az Oltáriszentség
és az egyházi rend alapításának ünnepe. Az egyházmegye főpásztora és annak papjai
olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A főpásztor megszenteli
a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. A húsvéti szent háromnapot
követően az egész liturgikus év során ezt a megszentelt olajat használják fel a keresztség,
a bérmálás, a betegek kenete szentségének kiszolgáltatásakor, valamint pap- és püspökszenteléskor.
Ebben nyilvánul meg, hogy az üdvösség Krisztus húsvéti misztériumából fakad. A krizmaszentelő
szentmise alkalmával a világ minden papja megújítja szentelésekor tett ígéreteit.
Kísérjük imáinkkal az egyház papjait – kérte XVI. Benedek a zarándok híveket.
Nagycsütörtök
délutánján kezdődik meg valóban a húsvéti szent háromnap, amikor az Utolsó Vacsorára
emlékezünk. Jézus ekkor alapította meg az Oltáriszentséget Húsvétjának emlékére. A
hagyomány szerint a zsidó családok ekkor bárányhúst esznek az Egyiptomból való szabadulást
ünnepelve a húsvéti lakomával; Jézus, mint igazi húsvéti bárány, saját magát áldozza
fel a mi üdvösségünkért – magyarázta a Szentatya. A Nagycsütörtök szentségimádással
zárul, amellyel Jézus a Getszemáni kertben való véres gyötrelmeire emlékezünk.
Jézus
ekkor félelmet érez közelgő kereszthalála miatt – mondta kötetlen magyarázatában a
Szentatya. Azt kérte a három vele lévő tanítványtól, hogy őrködjenek. Jézus felhívása
végig kíséri az egyház történetét állandó üzenetté válva mindenki számára. A tanítványok
elszunnyadnak és ez később az egész történelemre érvényessé válik. Jelképesen ez nemcsak
a lélek a rossz erőivel szemben mutatott érzéketlenségét mutatja, hanem az Isten iránt
érzett közönyt is, amely közömbössé tesz minket a rosszal. A nagycsütörtök éjjeli
szentségimádás annak a pillanata kellene hogy legyen, amikor a tanítványok és egyben
a saját elszunnyadásunkra fordítjuk a figyelmet.
Jézus azért imádkozik, mialatt
Péter, Jakab és János alszanak, hogy teljesíteni tudja az Atya akaratát. Az ember
is természetéből fakadóan hajlamossá válik arra, hogy ellent mondjon az Atya akaratának
saját gondolatait, elképzeléseit részesítve előnyben, szabadnak érezve magát. Ez az
emberiség valódi drámája – állapította meg a pápa. Jézus azonban a nemet átformálva
igent mond az Atya akaratára, mert Ő igazság és a szeretet. Jézus a Getszemáni kertben
a legfőbb pap küldetését tölti be, akinek az embert minden fájdalmával és bajával
az Istenhez kell elvezetnie. Jézus ezzel megnyitja számunkra az ég és a feltámadás
kapuját.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja.
Imádjuk a keresztre feszített Krisztust és részt veszünk szenvedésében bűnbánatunkkal
és a böjttel. Kísérjük el mi is Jézust a Kálvária felé és fogadjuk el életáldozatát,
amelyet felkínál számunkra.
Nagyszombat éjjel Húsvét vigíliájának szertartását
végezzük, amikor kihirdetik Krisztus feltámadását, győzelmét a halál felett. Ez az
éjszaka a liturgikus év központi pillanata.
Jézus minden választását egyetlen
szempont határozta meg, és ez szeretete az Atya iránt. Mi is e húsvéti szent háromnap
alatt tegyünk az Atya akarata szerint tudva, hogy abban megtaláljunk az igaz élet
útját és a valódi jót. A Szűz Anya vezessen minket húsvéti utunkon és Fiától kérje
számunkra az isteni kegyelem ajándékát, hogy életünket Krisztus szeretetében és az
embertársak szolgálatában élhessük – fohászkodott a Szentatya a szerdai általános
kihallgatás alkalmával.