Az Izraeli Főrabbinátus és a Zsidósággal Való Vallási Kapcsolatok Szentszéki Bizottságának találkozója Jeruzsálemben

A hit és az egyházi vezetés kihívásai a szekularizált társadalomban címmel tartotta 10. alkalommal tanácskozását a bilaterális bizottság március 29-31. között a Szent Városban. Yona Metzger izraeli főrabbi köszöntötte a találkozó résztvevőit és kifejezte támogatását a kétoldalú bizottság munkája iránt. Elismeréssel szólt arról, hogy tevékenységük eredményeként pozitívan változik a zsidó-keresztény kapcsolatokról alkotott vélemény az izraeli társadalomban.

A megbeszélések során meghatározták azokat a kihívásokat, amelyekkel a modern szekularizált társadalomnak szembe kell néznie. Számos előnye mellett, gyors technológiai fejlődés, féktelen fogyasztás és nihillista ideológia jellemzi, amely túlzott figyelmet szentel az egyénnek a közösség és a közjó kárára, ami erkölcsi válsághoz vezetett. Az emancipáció előnyeivel együtt az elmúlt század eddig nem tapasztalt erőszaknak és barbárságnak volt szemtanúja. Modern világunk alapvetően szenved a valahova tartozás hiányától, az értelmetlenség és céltalanság érzésétől – mutatnak rá közös közleményükben a Főrabbinátus és a Szentszék képviselői.

Ebben a helyzetben a hitnek és az egyházi vezetésnek meghatározó szerepe van a válaszadás terén. Reményt és erkölcsi útmutatást kell nyújtani, amely annak a tudatából fakad, hogy minden emberi lényben jelen van Isten és minden ember Isten képmása. Mindkét vallási hagyomány fontosnak tartja az imádságot, Isten Szavának tanulmányozását. Az egyházi vezetés mintájaként a Kivonulás könyvéből az égő csipkebokor példázatát vizsgálták meg a találkozón. Mózes az Úrral való találkozása következtében ad választ az isteni hívásra teljes hittel, népe iránti szeretettel és Isten Szavának félelem nélküli kihirdetésével. Megtestesíti a szabadságot és a bátorságot és olyan hatalmat, amely az Istennek való örökös és feltétel nélküli engedelmességből származik; amely mindenkit meghallgat és kész a párbeszédre.

Ennek megfelelően a hívők felelőssége, hogy tanúságot tegyenek az isteni jelenlétről a világban. Ennek a nevelésben is meg kell mutatkoznia a fiatalságra összpontosítva és a hatékony elkötelezettségben a média területén. Hasonlóképpen a karitatív intézmények működtetésében is tanúságot kell tenni erről, különös figyelmet szentelve a legsérülékenyebbek, a betegek és a peremre szorultak megsegítésére a világ meggyógyítása („tikkun olam”) szellemében.

A szekularizált társadalom vizsgálata során a jeruzsálemi tanácskozás résztvevői megállapították: amennyiben a szekularizációt egy tágabb értelemben vett társadalmi elkötelezettségként értelmezik, olyan társadalmat teremt, amelyben virágzik a vallás. Az egyénre irányuló nagy figyelem sok áldást hozott és elvezetett a polgárjogok témájának jelentős előtérbe kerüléséhez.

Ahhoz azonban, hogy ez fenntartható legyen, egy szélesebb antropológiai és spirituális keretben kell gyökereznie, amely figyelembe veszi a közjót. A közjó ugyanis az erkölcsi kötelességek vallásos alapjában talál kifejeződésre. Az ilyen emberi kötelességek társadalmi megerősítése az állampolgárok emberi jogainak megszilárdítása és védelmezésére szolgál.

A találkozón az egyházi vezetés gyakorlati alkalmazása kapcsán a zsidó-katolikus bilaterális bizottság annak a reményének adott hangot, hogy a Szentszék és Izrael Állam közötti tárgyalások még fennálló kérdéseit hamarosan megoldják és a kétoldalú egyezményeket mielőbb ratifikálják mindkét közösség java érdekében.

(sv)