XVI. Benedek látogatása az ardeati emlékhelyen végrehajtott mészárlás színhelyén

A Szentatya vasárnap délelőtt 10 órakor magánlátogatást tett a Via Appia Antica és az ókeresztény katakombák közelében található hatalmas árokbnál. Az alkalomra az adott okot, hogy 1944. március 24-én a nácik itt végeztek ki 335 személyt az egy nappal korábban a római Via Rasella-n a partizánok által végrehajtott merénylet 33 német áldozata megtorlásaként. Civileket és katonákat, olaszokat és külföldieket gyilkoltak meg Adolf Hitler személyes parancsára. A minden német katona életéért 10, golyó általi halálra kiválasztott személy között voltak az antifasiszta ellenállással vagy a partizánokkal kapcsolatban levők, zsidó vallásúak és nem politikai bűntettekért elítélt vagy ítéletre váró személyek is.

A Szentatya elfogadta a „Haza szabadságáért elesett vértanúk olasz családjai” elnevezésű szervezet (ANFIM) meghívását. Az emlékhelyen Agostino Vallini bíboros, római helynöke; Vittorio Barbato tábornok, a háborúban elesettek végtisztességének főbiztosa, a mauzóleum igazgatója és az ANFIM elnöke, valamint Riccardo di Segni, a római zsidó közösség főrabbija fogadta. Jelen volt továbbá Andrea Cordero Lanza di Montezemolo bíboros, akinek édesapja ezredesként szintén a mészárlás során esett el.

XVI. Benedek virágcsokrot helyezett el az emléktábla előtt, amely az öldöklésnek állít emléket. Ezt követően a pápa lement a barlangüreg szentélyébe, ahol térdre ereszkedve imádkozott a sírok előtt. Majd a főrabbival együtt imádkoztak az itt elhunytakért. Az emlékhelyről távozóban a Szentatya beírta névjegyét a vendégkönyvbe. Az ardeati hatalmas árok előtti téren rövid beszéddel fordult az áldozatok családtagjaihoz és a jelenlévőkhöz.

XVI. Benedek a harmadik pápa, aki ellátogatott a mészárlás színhelyére. VI. Pál 1965. szeptember 12-én, II. János Pál 1982. március 21-én járt az emlékhelyen.

A vérengzés 335 áldozata között volt Pietro Pappagallo atya is. II. János Pál akaratából a 2000-es jubileumi évben bekerült a XX. századi egyház vértanúi közé. Emlékére az Olasz Köztársaság akkori elnöke 1998-ban post-mortem arany emlékéremmel tüntette ki. Róma német megszállása idején Pappagallo atya elkötelezetten, megállás nélkül és hatékonyan tevékenykedett, hogy segítse a rászorulókat: partizánokat, katonákat, a szövetségeseket, római zsidókat és a rezsim által üldözött személyeket. 1944. január 29-én tartóztatta le az S.S. egy, a németeknek dolgozó kém besúgása után. Eljárást indítottak ellene, amelynek végén halálra ítélték. Kivégzésére 1944. március 24-én került sor az ardeati nagy földmélyedésben. Tanúk szerint a börtönben sem kímélte életét, hogy segítse a többi letartóztatottat. Megosztotta étkét azokkal, akiknek nem volt mit ennie.

(sv)