Az egyház bizakodó a keresztényekkel szembeni erőszak ellenére – Gracias bíboros az
indiai püspökök ad limina látogatásáról
A pápa hétfőn délelőtt fogadta az ad limina látogatását megkezdő Indiai Püspöki Konferencia
első csoportját. Az ötévente esedékes vatikáni látogatás során a főpásztorok beszámolnak
a Szentatyának a részegyház helyzetéről, problémáiról és végigjárják a vatikáni dikasztériumokat,
ahol szintén tájékoztatást adnak egyházukról.
A 25 millió keresztény az ázsiai
ország lakosságának 2,3%-t képviseli. A katolikusok 18 millióan vannak. A helyi egyház
különösen elkötelezett a nevelés terén és a szegények támogatásában, hangsúlyozottan
a dalitok (kaszton kívüliek) esetében. Annak ellenére, hogy nyitott a vallásközi párbeszédre
a katolikus kisebbség gyakran diszkrimináció és erőszakos cselekedetek célpontja.
Kiemelkedő példát mutatnak erre a 2008-ban Orissza államban történt események. Ebből
indult ki a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Oswald Gracias bíboros, Mumbai érseke,
az Indiai Püspöki Konferencia elnöke.
Orisszában a helyi kormány és a rendőrség
passzív maradt a keresztények elleni támadások láttán, akiknek a környező erdőkbe
kellett menekülniük az agresszió elől. Karnatában is hasonló dolog történt. Ennek
eredményeként az elkövetőek azt gondolják: következmények nélkül cselekedhetnek, hiszen
a kormány szemet huny az esetek felett, ami téves üzenetet közvetít feléjük. Ez teljesen
igazságtalan és küzdünk a helyzet megváltoztatásáért, de a központi kormány nem igazán
reagál kérvényeinkre – hangsúlyozta Gracias bíboros. Nagy bizalommal fordul azonban
a hindu többséghez és a muzulmánokhoz vagy más vallások képviselőihez. Egyes politikusok
eszközként használták fel a vallást saját céljaikra, hogy szavazatokat szerezzenek.
Ennek eredményeként veszélybe került az ország laicitása, de biztos vagyok benne,
hogy az emberek nem hagyják veszni a laicitás alapelvét – fogalmazott Mumbai érseke.
A hindu fundamentalisták elterjedt vádja a keresztények ellen a kényszer áttérítések
hangsúlyozása. Az Indiai Püspöki Konferencia elnöke kijelentette: a katolikus egyház
nem hisz a kényszer áttérítésekben, mert nincs értelmük. Nem igyekszünk senkit erővel
megkeresztelni, tehát ez a vád igazságtalan és alaptalan.
A vallásközi párbeszédről
Gracias bíboros kiemelte: nagyon jók a kapcsolatok a hindu és a muzulmán vallási közösségek
vezetőivel és az alapközösségekkel, de vannak, akik nem nyitottak a dialógusra. A
II. János Pál indiai látogatásának 25. évfordulójára rendezett találkozón pl. részt
vettek hindu, muzulmán, keresztény vezetők és beszéltek az erkölcsről, valamint a
vallás befolyásáról a társadalomban. Ez a rendezvény előrelépést jelentett a vallásközi
párbeszédben és mindenkire mély benyomást tett. Sokat kell azonban még tennie mindegyik
félnek.
Arra vonatkozóan, hogy az egyház Indiában mit ajánlhat fel az egyetemes
egyháznak Oswald Gracias bíboros rámutatott: sok mindent, kezdve az indiai nép mély
vallásosságától. India jelentős haladást ért el gazdasági téren, ugyanakkor a vallás
továbbra is fontos eleme maradt az életnek. Az indiaiak elmondhatják a világnak, hogy
a különböző valláshoz tartozó emberek együtt tudnak élni békében, szeretetben, harmóniában
és a kölcsönös megértésben, mindannyian Istent keresve. Mindnyájan egy nagy család
vagyunk – zárta interjúját az Indiai Püspöki Konferencia elnöke.