A pápa beszéde a vatikáni nagyböjti lelkigyakorlat végén

A Szentatya és a római kúria munkatársai számára tartott lelkigyakorlat végén a pápa rövid beszédet mondott, amelyben főként a nap szentjével, aki az ő védőszentje is, Szent József alakjával foglakozott. A pápa köszönetét fejezte ki a lelkigyakorlatos elmélkedésekért Léthel atyának, aki biztos vezetőnek bizonyult és nagy lelki gazdaságot osztott meg a résztvevőkkel, II. János Pál alakjáról és az ő szent barátairól tartott elmélkedéseivel. „Ön arra tanított bennünket, hogy a szentek a történelem egének csillagai és azzal, hogy a nagy szentek alakja mellett kisebb szentekről is elmélkedett azt mutatta meg, hogy olykor a kis szentek nagy szentekké válnak” – mondta a pápa.

„A gondviselés akaratából a lelkigyakorlat éppen Szent József ünnepén ért véget, aki az én személyes védőszentem is” – emlékeztetett rá a pápa. Szent Máté úgy mutatja be Szent Józsefet, mint igaz embert, aki Isten Szava szerint él és törvényt nemcsak nem tekinti béklyónak, hanem örömmel éli azt meg. Bízzuk magunkat Szent József gondoskodására, ő segítsen bennünket, imádkozzunk, hogy szolgálatunkat az alázat szellemében végezzük. Legyünk hálásak az alázatos szenteknek és imádkozzunk azért, hogy mi magunk is alázatosak legyünk a szolgálatban és szentté váljunk a szentek társaságában” – mondta végül a pápa a vatikáni lelkigyakorlat utolsó elmélkedése után.

(ik)