XVI. Benedek beszéde a fülöp-szigeteki püspökök egy csoportjához

Tegyetek jót a keresztények és a nem keresztények között egyaránt – ez volt a Szentatya beszédének központi gondolata, amelyet az ad limina látogatásukat végző ázsiai főpásztorokhoz intézett. Csütörtökön délelőtt fogadta az Apostoli Palota Konzisztóriumi termében a 27 püspököt. A pápa utalt a lelkipásztori kihívásokra, amelyekkel szembe kell nézniük egyházmegyéikben. Kiemelte a folyamatos hitoktatási képzés fontosságát. A fülöp-szigeteki emberek mély vallásosságát táplálni és támogatni kell az egyház hitre és erkölcsre vonatkozó tanításának alapos megértése által. A hitoktatás megerősítése során jussanak el a családokhoz, különös figyelmet fordítva a szülőkre, akiknek szerepe, hogy elsőként neveljék gyermekeiket a hitre. Ez a feladat világos a családok támogatása terén látva azokat a hatásokat, amelyek csökkenteni vagy rombolni próbálják jogait és integritását. A hitoktatás nem kis feladat – állapította meg a pápa. Kihasználta az alkalmat, hogy köszöntse a számos szerzetesnőt és világi katekétát, akik segítenek ebben a munkában.

XVI. Benedek felhívta a püspökök figyelmét, hogy a kihívásokkal nem egyedül, hanem a papság segítségével kell szembe nézniük. A papjaik egész életüket Isten és az emberek szolgálatának szentelik, és cserébe szükségük van a főpásztorok atyai gondoskodására. A püspököknek kötelessége, hogy jól ismerjék papjaikat és őszinte törődéssel irányítsák őket. A papok pedig álljanak mindig készen, hogy alázatosan és hittel teljesítsék a rájuk bízott feladatot.

A pápa említette, hogy számos fülöp-szigeteki egyházmegyében léteznek a fiatal papok számára továbbképző programok, ahol segítik őket a szemináriumi rendezett beosztásuktól a plébániai élet függetlenebb valóságára vezető átmeneti időszakban. Azt javasolta, hogy nevezzenek ki mentorokat melléjük az idősebb papok közül, akik vezethetik fiatalabb társaikat egy érettebb és jól kiegyensúlyozott papi élet felé. Minden féle korban lévő papnak szüksége van a törődésre – hívta fel a figyelmet a Szentatya. Rendszeres elmélkedési napokat, évente lelkigyakorlatokat és egyházi gyűléseket kell tartani számukra, mint ahogy továbbképzéseket és segítségnyújtást is kell biztosítani a nehézségben lévő papoknak.

XVI. Benedek buzdította a püspököket, hogy használják ki minden évben a nagycsütörtöki szertartást, amikor az egyház kiemelt módon megemlékezik a papság intézményéről, a megújult és testvéri támogatásra. A papszenteléskor tett ígérettel együtt a főpásztorok emlékeztessék papjaikat a nőtlenségre, az engedelmességre és a mindig növekvő elkötelezettségre a lelkipásztori szolgálat iránt. Ígéreteik megélésével ezek a férfiak valódi lelki vezetőkké válnak személyes és pszichológiai érettséggel, amely Isten atyaságát tükrözi vissza.

A Szentatya beszédében foglalkozott a nem keresztényekkel folytatott párbeszéddel is. A más vallásokkal való dialógus továbbra is kiemelt jelentőségű, különösen a Fülöp-szigetek déli részén. Míg az egyház hirdeti, hogy Jézus az út, az igazság és az élet, egyben tiszteletben tartja mindazt, ami igaz és jó más vallásokban. A lehetőségekhez mérten körültekintően és szeretettel keresi az őszinte és baráti párbeszédet ezeknek a vallásoknak a követőivel. Ezáltal az egyház az emberiség közjavának kölcsönös megértése és elősegítése felé törekszik. A pápa buzdította a püspököket, hogy folytassák az igaz és hosszú távú béke útjának előmozdítását minden szomszédjukkal. Minden embert hitétől függetlenül tekintsenek Isten képmásának.

Beszéde végén XVI. Benedek rámutatott, hogy a legnagyobb jó, amit adhatunk azoknak, akiket szolgálunk, az Oltáriszentségből származik. A szentmisén a hívők megkapják azt a kegyelmet, amely Jézus Krisztussá alakul át. A püspökök és a papok feladata, hogy sose fáradjanak bele az elveszett bárányok keresésébe biztosítva, hogy a hívek életet merítenek abból a nagy ajándékból, amelyet a szent misztériumokban kapunk – zárta az ad limina látogatásukat végző fülöp-szigeteki főpásztorokhoz intézett beszédét a pápa.

(sv)