„Nem lehet két urat szolgálni: Istent és a gazdagságot” – a Szentatya vasárnapi Úrangyala
imádsága
XVI. Benedek pápa február 27-én, vasárnap dolgozószobája ablakából a Szent Péter térre
összegyűlt híveknek a napi liturgia szövegét magyarázva felidézte a Szentírás egyik
mélyen megérintő részletét. Mint mondta: a Szentlélek adományaként Izajás próféta
tollából születtek meg ezek a szavak, aki a szerencsétlenségektől sújtott Jeruzsálemhez
intézett vigasztalást: „De megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony? És megtagadhatja-e
szeretetét méhe szülöttétől? S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem
meg rólad” (Iz 49,15).
A vasárnapi evangéliumi részlet mondandóját tükrözik
e szavak – magyarázta a pápa. Máté evangéliumának részlete is az Isten nélkülözhetetlen
szeretetében való bizalomra hív: Jézus arra buzdítja tanítványait, hogy higgyenek
az isteni Gondviselésben, amely táplálja az ég madarait és öltözteti a mező virágait.
„Ő tudja mire van szükségetek” (vö. Mt 6,24-34). A Mester ezt mondja nekik: „Ne nyugtalankodjatok
tehát és ne kérdezzétek: mit együnk? vagy: mit igyunk? vagy: mibe öltözzünk? Mindezt
a pogányok keresik. Hiszen tudja mennyei Atyátok, hogy minderre szükségetek van” (Mt
6,31-33).
A nyomorban élő embertársainkat nézve Jézus szavai nem tűnnek realisztikusnak,
sőt kitérő válaszként is értelmezhető – állapította meg a Szentatya. Valójában azonban
az Úr azt próbálja értésünkre adni, hogy nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni:
Istennek és a gazdagságnak. Aki hisz Istenben, az első helyre teszi Országának, akaratának
keresését. Mindez pedig ellentétben áll a fatalizmussal vagy a jámbor irenizmussal.
A Gondviselésben való hit nem ment fel a méltóságteljes életért való küzdelemtől,
viszont megszabadít a tárgyak iránti vágytól és a holnaptól való félelemtől – mondta
a zarándokoknak XVI. Benedek.
Jézus tanítását hivatásunktól függően különböző
módon lehet megvalósítani: egy ferences szerzetes radikálisabb módon követi szavait,
míg egy családapa figyelembe veszi felesége és gyermekei szükségleteit. Mégis, a keresztény
ember minden esetben megkülönböztethető az égi Atya iránti bizalma alapján, úgy, mint
Jézus is. Ő megmutatta nekünk, hogyan kell a földön járva élni mindig segítve embertársainkat
és ugyanakkor szívünkkel az Égre figyelni, amelyet Isten kegyelme áraszt el.
A
Szentatya a vasárnapi evangéliumi részlet által arra hívta a zarándokokat, hogy imádkozzanak
Szűz Máriához, az isteni Gondviselés anyjához: bízzuk rá életünket, az egyházat és
a történelem eseményeit. XVI. Benedek az Ő közbenjárását kérte ahhoz, hogy mindannyian
egyszerűbb és mértékletesebb életmód szerint éljünk a mindennapi tevékenységeink során,
tiszteljük a teremtett világot, amelyet Isten a gondjainkra bízott.
XVI. Benedek
ezt követően elimádkozta a Szent Péter téren lévő hívekkel az Úrangyalát, majd különböző
nyelveken szólt a zarándokokhoz, így franciául, angolul, németül, spanyol, lengyelül
és olaszul.