A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke Iránba látogatott

Jean-Louis Tauran Vatikánban működő francia bíboros február elején Iránba, az egykori Perzsiába látogatott. Útjáról a „30 giorni” (30 nap) című olasz katolikus havonként megjelenő folyóiratban számolt be. Az írás hangvétele bizakodó, főként, ami az Iránban élő keresztények, köztük a katolikusok vallásukhoz való ragaszkodását illeti.

A bíboros szavai szerint a főként európaiakból és afrikaiakból álló helyi kicsiny katolikus közösség megható tanúbizonyságot tesz a római pápához és a világegyházhoz való ragaszkodásáról. A különböző rítushoz tartozó keresztények és katolikusok a nagy többséget alkotó muzulmánok körében elsősorban arra törekednek, hogy életvitelük példaadó legyen.

Tauran bíboros említett írásában beszámol az iráni állami hatóságokkal való találkozásáról, elsősorban is arról, hogy ez a legmagasabb szinten történt, amennyiben megbeszélést folytathatott Mahmud Ahmadinezsad elnökkel is. A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke szabályos időközökben keresi fel Iránt.

A jelenlegi látogatás során az iszlám és a kereszténység együttéléséről és távlatairól tartottak eszmecserét. Az iráni elnök és a kormány legmagasabb szintű képviselői tiszteletteljes és szívélyes fogadtatásban részesítették a Szentszék képviselőjét, amint ez egyébként már előző alkalmakkor is történt. A bíboros átadta az iráni elnöknek a pápa levelét. A Szentatya ezúton válaszolt az elnök levelére, amelyet a közel-keleti szinódus alkalmával személyesen hozott el a Vatikánba az iráni alelnök.

A bíboros és az elnök megbeszélésének középpontjában két téma állt: az egyik a pápa esetleges iráni látogatására, a másik pedig a vallások társadalmi szerepére vonatkozott.
Senki számára sem titok – mondta a bíboros -, hogy az iráni elnök már nem először hívta meg a pápát és ezt a gesztust most újból megismételte. „Válaszom az volt –mondta a bíboros – hogy, amint az idő erre alkalmasnak bizonyul – a pápa fontolóra veszi a kérdést. Természetesen látogatásának elsődleges célja a helyi katolikus közösség lenne.”

Tauran bíboros az elnökkel folytatott személyes beszélgetésével kapcsolatban a következőket tárta fel. Az elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a modern társadalmaknak nem lenne szabad csökkenteniük a vallások szerepét. Nézete szerint a marxizmus és a kapitalizmus nem váltotta be azt az ígéretét, hogy elhozza az embereknek a boldogságot. Ez a két rendszer immár leáldozott. A mai modern társadalom feladata lenne, hogy védelmezze a vallást és az Istenbe vetett hit szerepét.

Jean-Louis Tauran bíboros végül örömmel számolt be arról, hogy most első alkalommal felkereste az iráni síita vallás központját, Qom sivatagi várost. Az iszlámnak ez a szent városa a síita irányzat bölcsője és egyetemi székhely. Itt szerzett tapasztalatai nyomán a bíboros reménye az, hogy legalább tudományos szinten együttműködés jön létre az iszlám és a kereszténység között.

(ik)