„Észak-Afrika felé nézve” – P. Federico Lombardi SJ heti jegyzete az Octava Dies Vatikáni Televíziós műsorban

A világ ezekben a napokban Észak-Afrika és a Közel-Kelet felé fordítja tekintetét. Elsőként Tunéziára, majd Egyiptomra és azokra az országokra, ahol még egyelőre nehezen érthető és értékelhető politikai váltásra irányuló folyamatok indultak el. Az események azonban olyannyira jelentősek, hogy már egyfajta „forradalomról” is beszélhetünk.

Mindannyian azt reméljük, hogy az érintett népek nem szenvednek el erőszakot és további véráldozatot, hogy a bizonytalan helyzet – amelyet az összecsapások és az egyet nem értés csak tovább nehezít – nem húzódik el nagyon.

Természetesen a gazdasági nehézségek, a szegénység okozta körülmények – amelyek komolyan sújtják a népességet és, amelyek tovább fokozódnak a gazdasági válság miatt is – nagy szerepet játszottak a tüntetéseket kiváltó okok között. Viszont – ahogy azt az észak-afrikai főpásztorok is megfigyelték – el kell ismerni a nagyobb „emberi méltóságra és a szabadságra” irányuló elvárásokat, amelyek elsősorban a térség fiatalabb generációit érintik és, amelyek a lakosok felelős állampolgárként való elismerésére irányuló akaratban nyilvánulnak meg.

A térségben nagy százalékban vannak jelen a fiatalok, akik nem látnak maguk előtt jövőre irányuló perspektívát. Ezt szemlélve eszünkbe jut a néhány hónappal ezelőtti közel-keleti szinódus, amelyen a főpásztorok arra buzdítottak, hogy a keresztények saját országaikban teljes jogú állampolgárként élhessenek. Most teljes nemzetek kérik méltóságuk kivívása érdekében az állampolgársággal járó jogok felelősségteljesebb gyakorolását. Ezek a jogok ugyanis minden személyt és minden vallást megilletnek. A keresztények elenyésző kisebbséget alkotnak, viszont mindenkivel szolidárisak a reménynek és a várakozásoknak ezen időszakában. Amennyiben a muzulmán nemzetek fejlődni tudnak a párbeszédben, a mindenkit megillető jogok tiszteletben tartásában, a szabadság gyakorlásában, akkor a világbéke is biztosabbá válik. Ezt kívánjuk elsősorban nemcsak számukra, hanem a népek egész családjának java érdekében.

(hh)