Feltárták egy keresztény kolostor és templom romjait az Egyesült Arab Emírségekben

Decembertől látogathatók a Sir Bani Yas-i kolostor és templom romjai az Abu Dhabi partjai közelében fekvő lakatlan szigeten. Kr. u. 600-ból származó keleti szír maradványokról van szó. Peter Hellyer a projekt igazgatója a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a kolostor 150 évig működött. A tudósok számára ismert volt már, hogy a kereszténység elterjedt volt az iszlám előtti Arábiában és az akkori kéziratoknak köszönhetően. Templomok romjai előkerültek Kuvaitban és Bahreinben is. A Sir Bani Yas-i ásatások képezik azonban az első konkrét bizonyítékot a kereszténység jelenlétére az Arab-félsziget északi csücskében. A régészek szerint a kolostorban 30-40 szerzetes lakhatott.

Az ásatásokat 1992-ben kezdték meg, amelyek azóta is tartanak. Napfényre került egy fallal körülvett épületegyüttes konyhákkal és tároló helységekkel, egy templom, egy kápolna és egy torony. Az itteni szerzetesek nem elszigetelten éltek, befogadták az Arab-félsziget és az India közötti gazdag kereskedelmi utak zarándokait. Az utolsó szerzetesek sorsáról azt feltételezik, hogy valószínűleg északabbra költöztek, ahol a kereszténység még nem vesztette el támogatottságát vagy hivatások hiányában néptelenedett el a kolostor Kr. u. 750 körül. Szándékos pusztítás jelei nem tapasztalhatók.

Joseph Elders régész, az ásatás vezetője hangsúlyozza: a hely azt bizonyítja, hogy a kereszténység jóval távolabbra eljutott, mint ahogy eddig gondolták. Nem sok, a bizánci időszakra visszanyúló más kolostor létezik. A sziget látogatottsága a feltételezések szerint egy szent földi maradványai miatt volt népszerű, amelyeket a templomban találtak meg. A régész szerint az épületegyüttes az akkori időszak szellemi nyitottságáról tanúskodik, hiszen a kolostor fennmaradt akkor is, amikor az iszlám már futótűzként elterjedt az Arab-félszigeten.

Az Arab Emírségekben Krisztus tisztelete Kr. u. 50-350 között terjedt el. A Sir Bani Yas-ban élt közösség valószínűleg a nesztoriánus egyházhoz tartozott. Nesztóriosz konstantinápolyi pátriárka a Kr. u. V. században élt és Krisztusról azt vallotta, hogy két természete és ennek megfelelően két személyisége van: emberi és isteni. A nesztorianizmust a Kalkedóniai zsinat eretnekségnek nyilvánította és kitagadta. Perzsiában, Indiában, Kínában terjedt el az Arab-tengeren járó hajóknak köszönhetően.

(sv)