Az egyetemi lelkipásztorkodás hozzá kíván járulni egy új humanizmus megteremtéséhez
Európában - CCEE január 31-i sajtóközleménye
Január 30-án, vasárnap véget ért Münchenben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának
(CCEE) kongresszusa az egyetemi lelkipásztorkodásról. A négynapos találkozón a földrész
23 püspöki konferenciájának, egyetemi társulatainak és mozgalmainak 60 küldötte vett
részt. Jelen voltak a Szentszék, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció valamint az Elvándorlók
és Úton lévők Pápai Tanácsának képviselői is.
A találkozót, amelyet a CCEE
szervezett a német püspöki konferencia támogatásával, Reinhard Marx bíboros, münchen-freisingi
érsek látta vendégül. A bajor bíboros üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az
egyetemi lelkipásztorkodásnak ki kell dolgoznia a humanizmus egy új szintézisét, mint
ahogy ezt a pápa „Caritas in veritate” k. enciklikájában megjelölte. Az egyháznak
legyen átfogó nézete a tudományokról és mozdítsa elő a teljes körű pedagógiai képzést.
Az egyetemek térjenek vissza eredeti feladatukhoz: legyenek a humanizmusban való növekedés
eszközei, spirituális élcsapat, az értelmiség tartóoszlopa a közjó érdekében.
Marek
Jedraszewski püspök, a CCEE bizottsága egyetemi részlegének felelőse elmondta: olyan
egyetemi lelkipásztorkodásra van szükség, amelynek alapja az értelem, amely befogadja
az objektív igazságot, miközben a társadalom javát szolgálja.
Vincent Nichols
westminsteri érsek, a CCEE „Katekézis, Iskola és Egyetem” Bizottságának elnöke Boldog
John Henry Newman oktatásra vonatkozó tanítását mutatta be. A dublini katolikus egyetem
első rektora aggodalommal kísérte a gondolkozás és az egyetemi képzés széttöredezésének
folyamatát. Boldog Newman szerint az oktatásnak magába kellene foglalnia az összes
tudományágat. Minden modern tudománynak helye van az egyetemen. Azonban még ma is
hiányzik az integráció alapelve. Newman bíboros számára az igazság közös keresése
az, ami egyesítheti a tudományágakat. Ezekben az aggodalmakban osztozott II. János
Pál és XVI. Benedek is, akik szerint az egyetem az elidegenedés válságát éli át. A
modern technológiai társadalmakban az egyén pusztán eszközként van jelen.
A
hit megtapasztalása az egyetemi környezetben – erről tartott előadást Sergio Lanza
prelátus, az olaszországi Szent Szív Katolikus Egyetem lelkipásztora. Jogos az egyetemeken
a felekezeti jelenlét, mivel a katolikus hit, ha helyesen élik meg, kultúrát teremt.
Az egyetemek váljanak az evangelizáció helyeivé. A hit és a kultúra tragikus kettéválásának
évszázadai után a keresztény közösség számára most lehetőség nyílik arra, hogy magára
vállalja prófétai szerepét. A semlegesség ma már nem létezik: végéhez ért az a kor,
amelyet a mindent megmagyarázni képes értelem pozitivizmusa jellemzett. Most olyan
úton kell elindulnunk, amely a különféle tudományágakat egyetlen antropológiai szintézis
felé irányítja, amelyből megszülethet egy új, átfogó humanizmus.
Erdő Péter
bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédét Janka Ferenc atya, a CCEE főtitkárhelyettese
olvasta fel. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke rámutatott az egyetemi
lelkipásztorkodás egyik feladatára: létesítsen kapcsolatot az evangélium üzenetének
gazdagsága és az emberi tudás végtelen területei között. Az egyetemi közösségekben
a különféle tudományok képviselői, saját szakterületüknek megfelelően hozzájárulhatnak
ehhez a párbeszédhez.
A müncheni találkozón világossá vált, hogy korunk egyik
prioritása a hit és az ész közötti kapcsolat megújítása. A kongresszuson részt vett
egy bioinformatikus, egy gazdasági szakértő és egy filozófus, mindhárman katolikus
egyetemi tanárok. Tanúságtételük azt bizonyította, hogy a hit és az értelem közötti
párbeszéd valóban lehetséges és magával ragadó. A négynapos találkozón bemutatták
az egyes püspöki konferenciák egyetemi lelkipasztorációs terveit, amelyek hozzá kívánnak
járulni az új evangelizációhoz. A résztvevők megállapították, hogy napjaink európai
társadalmaiban, amely a poszt-szekularizáció korát éli, az emberek újból igénylik
Istent.
Január 29-én, szombaton délután a CCEE találkozó résztvevői lerótták
tiszteletüket a Fehér Rózsa diákmozgalom emlékműve előtt. A mozgalom keresztény egyetemi
hallgatói erőszakmentes ellenállást tanúsítottak a náci rezsimmel szemben, ezért kivégezték
őket.
A CCEE egyetemi lelkipásztorkodással foglalkozó kongresszusa január
30-án, vasárnap délelőtt szentmisével ért véget, amelyet Reinhard Marx bíboros, münchen-freisingi
érsek mutatott be.