„Jeanne d’Arc a politikai életben tevékenykedőknek ad példát életszentségével” – a
Szentatya tanítása Szent Johannáról
XVI. Benedek pápa január 26-án, a szerdai általános kihallgatáson a mindenki által
jól ismert, mindössze 19 évet megélt francia misztikus szentről, Jeanne d’Arc-ról,
vagyis Szent Johannáról mondta el gondolatait a zarándokoknak. A vatikáni VI. Pál
teremben megtartott pápai katekézist mintegy 4000 hívő hallgatta, akik közül nagy
számban voltak jelen Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Németországból, Spanyolországból,
Chiléből, Lengyelországból, Nigériából és Olaszországból, továbbá egy Hong-Kong-i
iskola tanárjai és diákjai.
Jeanne d’Arc – kezdte tanítását a pápa – Sziénai
Szent Katalinnal, Európa és Olaszország védőszentjével együtt kora nagy alakjai közé
tartozik, aki laikusként, de szüzességi fogadalmat téve sokat tett az egyházért és
népéért egyaránt. Mindketten félelem nélkül hirdették az evangéliumot akkor, amikor
az egyház történelmének nagy válságát élte: 1378-ban bekövetkezett a nyugati nagy
egyházszakadás, amely a pápák és ellenpápák idejét hozta el. 1412-ben, amikor Johanna
megszületett, egy pápa és két ellenpápa volt hatalmon. Franciaország és Anglia között
ekkor dúlt az ún. „százéves háború” (1337-1453).
Jeanne d’Arc sem olvasni,
sem írni nem tanult meg rövid élete során, amelyet két forrásból ismerünk részletesen:
az egyik a halálos ítélet perének dokumentációja, a másik pedig annak érvénytelenítése.
Az első dokumentum a szentéletű nő vallatásakor mondott szavait tartalmazza, míg a
második mintegy 120 szemtanú vallomását foglalja magába, akik jól ismerték a máglyahalált
halt fiatal lányt.
Johanna egyszerű paraszt családban született, ahol komoly
vallási neveltetésben részesült. Már gyerekkorában megnyilvánult jószívűsége, a háborútól
sújtott szegények és szenvedők iránt érzett szeretete, együttérzése. Lelkisége mélyen
Krisztus- és Mária-centrikus volt; már gyermekként, 13 éves korában misztikus látomásban
részesült.
Egy alkalommal Mihály arkangyal hangja által közvetítve hallotta
meg az Úr hívását keresztény életének elmélyítésére és népe felszabadítására. Johanna
azonnal igent mondott a hívásra, majd szüzességi fogadalmat tett. Ezt követően nap,
mint nap járt szentmisére, gyónt és áldozott, sokat imádkozott a keresztre feszített
Jézushoz és Máriához. Népe iránti elkötelezettsége egyre tovább mélyítette Istennel
való misztikus kapcsolatát. Életszentségének egyik jellegzetessége pontosan ebből
fakad, amely a misztikus tapasztalatai és politikai küldetése közötti kapcsolatban
nyilvánul meg.
1429-ben Johanna megkezdte népe felszabadítására irányuló tevékenységét.
Határozott, erős nőként lépett fel, aki képes volt meggyőzni a bizonytalan és bátortalan
embereket. Ebben az évben az európai keresztény népek közötti békejavaslattal állt
elő az Orléansban állomásozó angol katonák és királyuk felé, amelyet azonban azok
visszautasítottak. Ezért Johanna eltökélte magát a város felszabadítására irányuló
harcban, amely két hónapra rá el is érkezett. A katonákkal élt együtt, nekik hirdette
az evangélium tanítását, jóságáról, bátorságáról, tisztaságáról vált híressé közöttük
olyannyira, hogy az „orléans-i szűz” jelzővel illették.
Jeanne d’Arc szenvedése
1430. május 23-án kezdődött meg. Rouen városában ítélték máglyahalálra, amelyet május
30-án hajtottak végre rajta. Egyházi emberek nyilvánították eretneknek a szent inkvizíció
nevében, amely azóta is az egyház történetének egyik sötét oldala maradt – magyarázta
a Szentatya. Olyan teológus bírák, akikből hiányzott a szeretet és az alázat ahhoz,
hogy meglássák e fiatal lányban Isten működését. Johannát ezt követően a város főterén
felállított máglyán égették el, aki még életének utolsó perceiben is Jézus nevét kiáltozta
az embereknek. Halála előtt azt kérte egy paptól, hogy tartsa vele szembe a keresztet;
Jézus mindig is az első helyen szerepelt életében; Őt szeretni annyit jelentett számára,
mint engedelmeskedni akaratának. 1920-ban, XV. Benedek pápa kanonizálta.
Szent
Johanna a modern kor ismert alakjára, Lisieux-i Szent Terézre volt nagy hatással –
mondta a pápa a zarándokoknak. A karmelita szerzetesnő mindig is közel érezte magát
a középkori misztikus szenthez, Jeanne d’Arc-hoz, osztozva Krisztus szenvedésében
a világ megváltásáért. Szent Teréz többször is kifejezte akaratát arra, hogy úgy halhasson
meg, mint Johanna, Jézus nevével az ajkán.
Jeanne d’Arc vagyis Szent Johanna
a keresztény élet valódi megélésére hív mindenkit, arra, hogy az ima legyen mindennapjaink
vezérfonala; arra, hogy teljes mértékben bízzunk Isten akaratában; arra, hogy határok
nélkül tegyünk tanúságot a szeretetről az Egyházért Jézus szeretetének jegyében –
hangoztatta XVI. Benedek a szerdai általános kihallgatáson mondott katekézisében.