„Jeanne d’Arc a politikai életben tevékenykedőknek ad példát életszentségével” – a Szentatya tanítása Szent Johannáról

XVI. Benedek pápa január 26-án, a szerdai általános kihallgatáson a mindenki által jól ismert, mindössze 19 évet megélt francia misztikus szentről, Jeanne d’Arc-ról, vagyis Szent Johannáról mondta el gondolatait a zarándokoknak. A vatikáni VI. Pál teremben megtartott pápai katekézist mintegy 4000 hívő hallgatta, akik közül nagy számban voltak jelen Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Németországból, Spanyolországból, Chiléből, Lengyelországból, Nigériából és Olaszországból, továbbá egy Hong-Kong-i iskola tanárjai és diákjai.

Jeanne d’Arc – kezdte tanítását a pápa – Sziénai Szent Katalinnal, Európa és Olaszország védőszentjével együtt kora nagy alakjai közé tartozik, aki laikusként, de szüzességi fogadalmat téve sokat tett az egyházért és népéért egyaránt. Mindketten félelem nélkül hirdették az evangéliumot akkor, amikor az egyház történelmének nagy válságát élte: 1378-ban bekövetkezett a nyugati nagy egyházszakadás, amely a pápák és ellenpápák idejét hozta el. 1412-ben, amikor Johanna megszületett, egy pápa és két ellenpápa volt hatalmon. Franciaország és Anglia között ekkor dúlt az ún. „százéves háború” (1337-1453).

Jeanne d’Arc sem olvasni, sem írni nem tanult meg rövid élete során, amelyet két forrásból ismerünk részletesen: az egyik a halálos ítélet perének dokumentációja, a másik pedig annak érvénytelenítése. Az első dokumentum a szentéletű nő vallatásakor mondott szavait tartalmazza, míg a második mintegy 120 szemtanú vallomását foglalja magába, akik jól ismerték a máglyahalált halt fiatal lányt.

Johanna egyszerű paraszt családban született, ahol komoly vallási neveltetésben részesült. Már gyerekkorában megnyilvánult jószívűsége, a háborútól sújtott szegények és szenvedők iránt érzett szeretete, együttérzése. Lelkisége mélyen Krisztus- és Mária-centrikus volt; már gyermekként, 13 éves korában misztikus látomásban részesült.

Egy alkalommal Mihály arkangyal hangja által közvetítve hallotta meg az Úr hívását keresztény életének elmélyítésére és népe felszabadítására. Johanna azonnal igent mondott a hívásra, majd szüzességi fogadalmat tett. Ezt követően nap, mint nap járt szentmisére, gyónt és áldozott, sokat imádkozott a keresztre feszített Jézushoz és Máriához. Népe iránti elkötelezettsége egyre tovább mélyítette Istennel való misztikus kapcsolatát. Életszentségének egyik jellegzetessége pontosan ebből fakad, amely a misztikus tapasztalatai és politikai küldetése közötti kapcsolatban nyilvánul meg.

1429-ben Johanna megkezdte népe felszabadítására irányuló tevékenységét. Határozott, erős nőként lépett fel, aki képes volt meggyőzni a bizonytalan és bátortalan embereket. Ebben az évben az európai keresztény népek közötti békejavaslattal állt elő az Orléansban állomásozó angol katonák és királyuk felé, amelyet azonban azok visszautasítottak. Ezért Johanna eltökélte magát a város felszabadítására irányuló harcban, amely két hónapra rá el is érkezett. A katonákkal élt együtt, nekik hirdette az evangélium tanítását, jóságáról, bátorságáról, tisztaságáról vált híressé közöttük olyannyira, hogy az „orléans-i szűz” jelzővel illették.

Jeanne d’Arc szenvedése 1430. május 23-án kezdődött meg. Rouen városában ítélték máglyahalálra, amelyet május 30-án hajtottak végre rajta. Egyházi emberek nyilvánították eretneknek a szent inkvizíció nevében, amely azóta is az egyház történetének egyik sötét oldala maradt – magyarázta a Szentatya. Olyan teológus bírák, akikből hiányzott a szeretet és az alázat ahhoz, hogy meglássák e fiatal lányban Isten működését. Johannát ezt követően a város főterén felállított máglyán égették el, aki még életének utolsó perceiben is Jézus nevét kiáltozta az embereknek. Halála előtt azt kérte egy paptól, hogy tartsa vele szembe a keresztet; Jézus mindig is az első helyen szerepelt életében; Őt szeretni annyit jelentett számára, mint engedelmeskedni akaratának. 1920-ban, XV. Benedek pápa kanonizálta.

Szent Johanna a modern kor ismert alakjára, Lisieux-i Szent Terézre volt nagy hatással – mondta a pápa a zarándokoknak. A karmelita szerzetesnő mindig is közel érezte magát a középkori misztikus szenthez, Jeanne d’Arc-hoz, osztozva Krisztus szenvedésében a világ megváltásáért. Szent Teréz többször is kifejezte akaratát arra, hogy úgy halhasson meg, mint Johanna, Jézus nevével az ajkán.

Jeanne d’Arc vagyis Szent Johanna a keresztény élet valódi megélésére hív mindenkit, arra, hogy az ima legyen mindennapjaink vezérfonala; arra, hogy teljes mértékben bízzunk Isten akaratában; arra, hogy határok nélkül tegyünk tanúságot a szeretetről az Egyházért Jézus szeretetének jegyében – hangoztatta XVI. Benedek a szerdai általános kihallgatáson mondott katekézisében.

(hh)