„A vallásszabadság a béke útja” – XVI. Benedek béke világnapi üzenetének ismertetése – befejező rész

A Szentatya üzenetének utolsó három pontjában az üldöztetést szenvedő keresztényekhez valamint a politikai felelősökhöz intézi szavait, végül rámutat a vallásszabadság történelmi és prófétai küldetésére.

Leküzdve a gyűlöletet és az előítéleteket

13. A történelmi tanulságok, az államok és nemzetközi szervezetek helyi és világszintű elkötelezettsége, a nem kormányzati szervezetek és minden jóakaratú ember törekvése ellenére, akik minden nap az alapvető jogok és szabadságok védelmén fáradoznak, a világban még ma is folytatódik a vallási alapokon történő üldöztetés, diszkrimináció, jelen vannak az erőszak és az intolerancia cselekedetei. Különösen Ázsiában és Afrikában az áldozatok vallási kisebbségek tagjai, akiknek megtiltják, hogy szabadon megvallják vallásukat, vagy azt megváltoztassák. Megfélemlítik őket és megsértik jogaikat, alapvető szabadságukat és javaikat, egészen odáig menően, hogy megfosztják őket személyes szabadságuktól, sőt életüktől.

Léteznek azonban a vallásellenesség kifinomultabb formái is, amelyek a nyugati országokban olykor a történelem és a vallási jelképek megtagadásában nyilvánulnak meg, holott ezek a jelképek az állampolgárok többségének identitását és kultúráját tükrözik. Ezek a formák gyakran gyűlöletet szítanak és előítéleteket támasztanak. Nem állnak összhangban a kiegyensúlyozott pluralizmussal, sem pedig az intézmények laicitásával. Az új nemzedékeket pedig az a veszély fenyegeti, hogy nem ismerik meg hazájuk értékes spirituális örökségét.

A vallás védelme a vallási közösségek jogainak és szabadságainak védelmén keresztül valósul meg. A nagy világvallások vezetői és a nemzetek felelősei tehát újítsák meg elkötelezettségüket a vallásszabadság előmozdítására és védelmére, különös tekintettel a vallási kisebbségek oltalmazására, amelyek nem fenyegetik a többség identitását, sőt, lehetőséget nyújtanak a párbeszédre és a kölcsönös kulturális gazdagodásra.

A vallási kisebbségek védelmezése megszilárdítja a jóindulat, a nyitottság és a kölcsönösség szellemét, és ezáltal megóvhatják a világ minden részén az alapvető jogokat és szabadságokat.

Vallásszabadság a világban

14. A pápa békevilágnapi üzenetének utolsó előtti pontjában az üldöztetést, diszkriminációt szenvedő keresztény közösségekhez fordul. Elsősorban Ázsia, Afrika, a Közel-Kelet híveihez szól, kiemelve a Szentföldet, amely Isten által kiválasztott és megáldott hely. A Szentatya, miközben biztosítja őket atyai szeretetéről és imáiról, a felelősöket arra kéri, hogy vessenek véget a keresztényekkel szemben elkövetett visszaéléseknek. Krisztus tanítványai ne veszítsék el bátorságukat a jelen ádáz körülményei ellenére sem, mivel az evangéliumi tanúságtétel mindig ellentmondás jele a világban.

XVI. Benedek idéz Máté evangéliumából: „Boldogok a szomorkodók: majd megvigasztalják őket. Boldogok, kik éhezik és szomjazzák az igazságot: majd kielégítik őket. Boldogok vagytok, ha miattam szidalmaznak és üldöznek titeket és hazudozva minden rosszat fognak rátok. Örüljetek és ujjongjatok: nagy lesz jutalmatok a mennyben” (Mt 5,4-12). A Szentatya ezután emlékeztet a Miatyánk szavaira: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Mt 6,12). Újítsuk meg elkötelezettségünket, mivel az erőszakot nem lehet erőszakkal leküzdeni. Fájdalomkiáltásunkat mindig kísérje hitünk, reményünk és szeretetünk, valamint Isten szeretetéről tett tanúságunk.

A pápa annak a kívánságának ad hangot, hogy nyugaton, különösen Európában szűnjenek meg a keresztényellenesség, a keresztényekkel szembeni előítéletek. Európa engesztelődjön ki keresztény gyökereivel, amelyek alapvetően fontosak ahhoz, hogy megértse szerepét a múlt, a jelen és a jövő történelmében. Így megtapasztalhatja az igazságosságot, az egyetértést és a békét, őszinte párbeszédet folytatva minden néppel.

A vallásszabadság a béke útja

15. A világnak szüksége van Istenre. Szüksége van etikai és spirituális értékekre, amelyek egyetemesek és amelyekben mindenki osztozik. A vallás ezeket az értékeket kínálja fel, jelentősen hozzájárulva egy igazságos és békés társadalmi rend építéséhez nemzeti és nemzetközi szinten.

A béke Isten ajándéka, ugyanakkor megvalósításra váró terv, amelyet soha nem lehet tökéletesen befejezni. Egy olyan társadalom, amely kiengesztelődött Istennel, közelebb áll a békéhez. A béke nem pusztán a háború hiánya, nem egy katonai vagy gazdasági uralom gyümölcse, még kevésbé ravasz és ügyes manipuláció terméke. A béke ezzel szemben a megtisztulás és a kulturális, erkölcsi, spirituális felemelkedés folyamatának eredménye, amelyben maradéktalanul tiszteletben tartják az emberi méltóságot.

A pápa békevilágnapi üzenete végén mindenkit arra szólít fel, különös tekintettel a fiatalokra, hogy találják meg Istenben a hiteles szabadság megszerzésének biztos vonatkozási pontját, kimeríthetetlen forrást ahhoz, hogy a világ soha többé ne ismételje meg a múlt hibáit. Mint ahogy Isten Szolgája, VI. Pál tanítja: „A békének mindenekelőtt más fegyvereket kell adni, nem azokat, amelyek az emberiség kiirtását szolgálják”.

A vallásszabadság a béke hiteles fegyvere, történelmi és prófétai küldetéssel rendelkezik. Érvényre juttatja és gyümölcsözteti az ember legnemesebb tulajdonságait, amelyek képesek a világ megváltozatására és jobbá tételére. Bárcsak a föld minden részén, minden ember és minden társadalom megtapasztalhatná a vallásszabadságot, a béke útját! – hangzik végül XVI. Benedek kívánsága a január elsejei békevilágnapra szóló üzenetében.

(vm)