A II. vatikáni zsinat a harmadik évezred iránytűje – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata

7. rész: Lumen gentium 2
Az egyház örök, változatlan dimenziókkal rendelkezik, amelyek az egy és szentháromságos Istenhez fűződő kapcsolatából származnak. Többféle egyházmodell létezhet tehát, amelyek egymást kiegészítik, nem pedig szemben állnak egymással.

Például a „piramis” felépítésű modell, amely a II. vatikáni zsinat előtti időszakot jellemezte, az egyház hierarchikus struktúráját, Róma püspökének a szerepét emelte ki. A zsinat természetesen nem vetette el ezt a szempontot, de azt kiegészítette a közösségi modellel. Az egyházról szóló zsinati konstitúció megállapítja: „..a hierarchikus szervezettel ellátott társaságot és Krisztus misztikus testét, a látható gyülekezetet és a kegyelmi közösséget, a földi egyházat és a mennyei javakban bővelkedő egyházat nem szabad két valóságnak tekintenünk, hanem emberi és isteni elemekből álló, egy összetett valóságot alkotnak” (Diós István által szerkesztett fordítás).

II. János Pál „Novo millennio ineunte” k. levelében utal a II. vatikáni zsinat irányelveire, amelyek a szeretetközösség biztosítását szolgálják. A pápa megállapítja: „Az egyház váljon a szeretetközösség otthonává és iskolájává: íme, ez az a nagy kihívás, amely a most kezdődő évezred előtt áll”(43).

A szeretetközösségnek ez a spiritualitása abban áll, hogy a közjó érdekében a karizmák különbözősége egységet alkot. Sajnos az egyházban nem hiányoznak a kicsinyes rivalizálások, a karrierizmus, amelyek szétrombolják a szeretetközösséget.

A zsinat hiteles lelkülete el kívánja mélyíteni a szeretetközösség spiritualitását a pápa, a püspökök és a papok, a lelkipásztorok és Isten egész népe között, a papság és a szerzetesek, a társulások és egyházi mozgalmak között. E nélkül a szeretetközösség nélkül nem lehet majd hatékonyan meghallani az egyház hangját napjaink areopáguszain. Az egyház tagja nem vallási szolgáltatások ügyfele, hanem a zsinat felfogása szerint, részét alkotja a szeretetközösségnek, amely jelenléte révén megerősödik vagy gyengébbé válik.

(vm)