A vallás elősegíti egy ország igazi fejlődését – XVI. Benedek pápa szavai Olaszország új szentszéki nagykövetéhez

Az állam őrködjön a vallás közéleti szerepe felett – a Szentatya ezzel a felhívással fordult Olaszország új szentszéki nagykövetéhez, Francesco Maria Greco-hoz, aki pénteken délelőtt mutatta be a kormány megbízólevelét. Az új nagykövet 1950-ben született Siracusában. Politológiai tanulmányai után 1974-től diplomáciai pályán működött, az utóbbi 2 évben a külügyminisztérium főigazgatójaként a kulturális együttműködés területén szolgált.

A Szentatya beszédében foglalkozott az egységes Itália 150. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekkel. Ezek nemcsak a megemlékezés jellegével rendelkeznek, hanem tervet is jelentenek a jövő számára. Ennek különös jelentősége van a jelenlegi történelmi helyzetben, amely sok nehézséggel jár nemcsak Olaszország számára, hanem nemzetközi téren is. A pápa örömmel nyugtázta, hogy az egyházi közösségek is részt vesznek annak az 1861-ben elkezdődött folyamatnak a felidézésében, amely 10 évvel később megteremtette az egységes Olaszországot. Ez a folyamat nem volt akadályoktól mentes, ám a jogos különbségtétel és az együttműködés helyes formái a civil és az egyházi hatóságok között lehetővé tették az olasz állam létrejöttét.

A katolikus egyház erőteljesen áthatotta Itália kultúráját és ezt a hatalmas művelődési és történelmi örökséget nem lehet sem tagadni, sem háttérbe szorítani, sem pedig megfeledkezni róla. A Szentatya felidézte, hogy minden esetben, amikor kísérletek történtek az említettekre, fájdalmas töréseket és veszélyes egyensúlyvesztést okoztak az ország társadalmi életében. Annál fontosabb ezért az olasz állam és a Szentszék által kötött Lateráni Egyezmény és a konkordátum módosított Megállapodása, amelyek biztosítják a pápa és a Szentszék teljes szuverenitását és függetlenségét. Amikor a Szentszék nemzetközi egyezményeket köt, ezt nem azzal a szándékkal teszi, hogy az előjogokhoz vagy gazdasági és társadalmi előnyökhöz jusson, sem pedig, hogy átlépje küldetését határvonalát. Ezzel ellentétben e megegyezések alapján az állam részéről az a jogos szándék áll, hogy biztosítsa az egyes személyeknek és az egyháznak a vallásszabadság teljeskörű gyakorlását.

Az említett jognak nemcsak személyes vonatkozásai vannak. Az állam feladatai között szerepel ugyanis az, hogy védelmezze a hívő emberek lelkiismereti és vallászabadságát, de ezen túlmenően a vallás és a vallási közösségek jogos szerepét is a közéletben. A jogok elismerése és helyes gyakorlata előnyt jelent az állam számára, amennyiben ezáltal számíthat a hívő emberek morális támogatására és nagylelkű közreműködésére. Elképzelhetetlen ezért, hogy tényleges társadalmi fejlődést jelentene a vallási tényező háttérbe szorítása, vagy egyenesen annak teljes visszautasítása, amelynek manapság gyakran szemtanúi lehetünk. Egy példa erre a vallási jelképek, első helyen is a feszület nyilvános kihelyezésének korlátozása. A feszület nem diszkriminál senkit, ellenkezőleg, minden jóakaratú emberhez szól.

A Szentatya itt elismerését fejezte ki az olasz kormánynak, hogy ebben a kérdésben történelme, kultúrája és hagyományai vonalában a laicitás helyes értelmezése szerint cselekedett. Ebben más európai nemzetek támogatását is elnyerte. A pápa Olaszország új szentszéki nagykövetéhez intézett beszédében végül még azt kérte, hogy az olasz társadalom és a hatóságok segítsék azokat az országokat, ahol a keresztények üldöztetést szenvednek. Végül Assisi Szent Ferenc és Sziénai Szent Katalin oltalmára bízta Olaszországot és áldását adta az olasz népre.
(ik)