Hatvan évvel Schuman Európáról szóló Nyilatkozata után – P. Szabó Ferenc SJ cikkismertetetése

Több megemlékezés történt ebben az évben Robert Schuman (1865-1963) Európáról szóló Nyilatkozata (1950. május 9.) 60. évfordulója alkalmával, hogy felhívják a figyelmet az Egyesült Európa „alapító Atyái”, Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi szellemi örökségének fontosságára. Tagadhatatlan, hogy az egyesülő Európa építésében a fő mozgatói voltak a kiengesztelődés, az igazságosság és béke, valamint a katolikus hit eszményeinek biztosításában. Az Európai Ház építése folyamatban van, még távolról sincs befejezve. A keresztény gyökerekre való hivatkozás az Alkotmányban, amelyet II. János Pál annyira sürgetett, ma is vitatott.

Az említett megemlékezésekről gazdag dossziét állított össze a francia Documentation Catholique szeptemberi száma. Ebben tallózva ismertetünk néhány fontos megállapítást, gondolatot.

Még a második világháború által okozott romokon fogalmazta meg az egyesült Európa álmát az akkori francia külügyminiszter, Robert Schuman a katolikus Egyház szociális tanításától ihletve egy 1950. május 9-én közzétett Nyilatkozatban. Előzőleg Európa-szerte és Észak-Amerikában beszédeket tartott egy nemzetek feletti Európai közösség létrehozásáért. A francia kormány elfogadta a nyilatkozatot, amely felkérte a németeket és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan Európa első nemzetek feletti közösségében végezzék. 1951. április 18-án hat alapító tag aláírta a Párizsi szerződét, amely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget. Későbbi megállapodásokkal ez végül az Európai Unió szervezetévé fejlődött.

Schuman mélyen hívő katolikus keresztény volt. Ezt írták róla: „a hit határozta meg egész elkötelezettségét és világította meg politikai tevékenységét. Schuman maga kijelentette: „A demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét. Akkor született, amikor az ember meghívást kapott, hogy evilági életében megvalósítsa az emberi személy méltóságát, az egyéni szabadságban, mindenki jogainak tiszteletben tartásával és a testvéri szeretet gyakorlásában. Nyilatkozata két formulája világosan utal arra, hogy Isten óhajtja a nemzetek megbékélését, és a külügyminiszter szerint az egyének jólétét az isteni szeretet vezérli. Többek között ezeket írja: „Az európai nemzetek egyesülése megköveteli, hogy megszüntessük Franciaország és Németország évszázados szembenállását”, és ez a világ számára hozzájárul az életszínvonal és a béke műveinek kibontakozásához. Ez tehát a népek és személyek bajainak orvoslása. Schuman minden vallás által elfogadható nyelvezetet használ, de könnyű felismerni nála a keresztény indíttatást. A Nyilatkozat konkrét gazdasági és politikai utalásokat tartalmaz, ugyanakkor az ”új ég és új föld” Szent János-i víziója ihleti látomását a leendő Európáról.

Ma 27 nemzet tartozik az Európai Unióhoz, míg az 1950-es és 1960-as években csak hat tagja volt. Horvátország felvétele közeli, Törökországé is elkerülhetetlen. „Egység a változatosságban”: meg kellene érteni és valósítani az „alapító atyák” eredeti szándékát. De egyesek II. János Pál „compostelai álmát” (Szent Benedek és Cirill és Metód Európáját) lázálomnak, vagy vágyálomnak tartják. Az Európai Unió és az Egyházak párbeszéde segíthet talán a szekularizált és a relativizmust valló Európában megőrizni valamit a keresztény kultúrából.

XVI. Benedek tavaly október 19-én a Szentszéknél működő Európai Közösségek Bizottsága képviselőihez szólva azokra az alapvető értékekre mutatott rá, amelyek az egység mozgatói: az emberi méltóság tisztelete, szabadság, demokrácia, egyenlőség, a jog elsőbbsége, az emberi jogok tisztelete. Ratzinger pápa hangsúlyozta: „Az Európai Unió nem magának adta ezeket az értékeket, hanem ezek szülték, ezek voltak a gravitációs erők, amelyek vonzották az alapító országok magja felé a különböző nemzeteket, amelyek végül idővel csatlakoztak.”
Minthogy 1950. május 9-én hozták nyilvánosságra a Schuman-nyilatkozatot, a mai napig május 9-ét jelölik Európa Napként.

Megemlítem, hogy a Documentation kérdéses dossziéjában alaposan dokumentált tanulmány olvasható egy egyetemi professzortól (Gérard Bossuat) az Európai Unió Alkotmányának vitatott keresztény alapjairól, annak történetéről és sikertelen kimeneteléről.

(La Documentation Catholique, 5-19 sept. 2010)