„Az Új Evangelizáció dikasztériuma az egész világnak szól, különös tekintettel a nyugati
országokra” – a pápa és az újságírók beszélgetése szombaton, a Spanyolország felé
tartó repülőgépen
Az immár hagyományos „égi” sajtókonferenciát bevezető szavaiban P. Lombardi szentszéki
szóvivő a mostani pápai út különleges jelentőségére utalt, amelyet az is jól jelez,
hogy a látogatást több mint 3000 újságíró követi az egyes helyszínekről. A Szentatya
közvetlen kíséretében 61 tudósító tartózkodik, 16-an közülük spanyolok. A galíciai
illetve katalán helyi televízió az egész pápalátogatást élőben közvetíti.
A
pápához intézett kérdések közül most azt emeljük ki, amely a nemrégen létrehozott,
az új evangelizációt szolgáló pápai tanács témájával foglalkozott. A kérdés így hangzott:
„Ezekben a hónapokban kezdi meg munkáját az „új evangelizáció” új dikasztériuma.
Sokan feltették a kérdést, hogy talán nem éppen Spanyolországra gondolt-e a pápa,
amikor létrehozta a tanácsot. Spanyolországban ugyanis egyre jobban terjed a szekularizáció,
és rohamosan csökken a vallásgyakorlat”.
A pápa válaszában megállapította:
„Ezzel a dikasztériummal önmagában véve az egész világra gondoltam, mivel egyetemes
a gondolkodás új formája, az, hogy nehéz a Szentírás és a teológia fogalmai szerint
gondolkozni. Természetesen azonban van egy központ és ez a nyugati világ szekularizmusával
együtt. A hitnek megújulásra van szüksége a folytonossághoz, ahhoz, hogy válaszolni
tudjon az elvilágiasodás kihívásaira.
Nyugaton minden nagy ország sajátosan
éli meg ezt a problémát: láttuk ennek példáit az utazások során Franciaországban,
a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, ahol mindenütt jelen van sajátos
módon minden nemzetben, minden történelemben ugyanaz a probléma. Ez erőteljesen jellemzi
Spanyolországot is. Spanyolország egyrészt mindig a hit megújulásának országa volt.
Gondoljunk csak arra, hogy a katolicizmus újjászületése a modern korban mindenekelőtt
Spanyolországnak köszönhetően következik be. Loyolai Szent Ignác, Avilai Szent Teréz
és Keresztes Szent János valóban megújították a katolicizmust és kialakították a modern
katolicizmus arculatát.
De az is igaz, hogy Spanyolországban megszületett
egyfajta laicitás, egyházellenesség, erőteljes és agresszív szekularizáció, mint ahogy
ezt éppen a harmincas években láttuk. Ez a vita, ez az összecsapás az egyformán erőteljes
hit és modernség között, ma ismét megvalósul Spanyolországban: ezért a hit és a találkozás
– nem összecsapás, hanem találkozás jövője a hit és a laicitás között központi helyet
foglal el a spanyol kultúrában is. Ebben az értelemben minden nagy nyugati országra
gondoltam, de elsősorban Spanyolországra – hangzott XVI. Benedek válasza.
Jövőre,
a madridi Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából a pápa harmadszor keresi majd fel Spanyolországot,
ami nem mondható el egyetlen országról sem. Mi ennek a kiváltságnak az oka? A szeretet
vagy egy inkább egy sajátos aggodalom jele? – tették fel a kérdést az újságírók a
pápának, aki így válaszolt:
„Természetesen a szeretet jele. Mondhatnánk, hogy
véletlenül jövök harmadszor Spanyolországba. Az első a családok nagy, nemzetközi találkozója
volt Valenciában. Hogyan is maradhatna távol a pápa, amikor a világ családjai találkoznak?
Jövőre a világ ifjúsága találkozik Madridban: a pápa nem hiányozhat erről az eseményről.
Végül most ünnepeljük a Szent Jakab évet, illetve több mint 100 év után sor kerül
a barcelonai Sagrada Família templom felszentelésére: hogyan is maradhatna távol a
pápa?
Ezek az alkalmak tehát kihívások, szükséges, hogy ott legyünk. De éppen
az a tény, hogy pontosan Spanyolországban annyi alkalom összpontosul, azt mutatja,
hogy egy dinamikus, erőteljes hittel teli országról van szó. A hit válaszol a kihívásokra,
amelyek szintén jelen vannak Spanyolországban. Tehát mondjuk azt, hogy a véletlen
hozta így, hogy eljöjjek, de ez a véletlen mélyebb valóságra utal: a hit erejére a
hit kihívásainak erejére.