„A hitnek és a laicitásnak, vagyis az intézményes semlegességnek találkozniuk kell
egymással”
A hagyománynak megfelelően a Santiago de Compostela-ba tartó háromórás repülőúton
a Szentatya válaszolt a kíséretében lévő újságírók kérdéseire, amelyeket Federico
Lombardi jezsuita atya, szentszéki szóvivő olvasott fel. A pápa hangsúlyozta, hogy
az összecsapás helyett a hit és a modernség találkozására van szükség.
XVI.
Benedek többek között elmondta, hogy a zarándoklat benne foglaltatik életrajzában.
A hit alapvetően azt jelenti, hogy állandóan Isten felé zarándokolunk. Szükség van
arra, hogy kilépjünk a mindennapokból, az utilitarizmus világából és haladjunk a transzcendencia
felé, túljutva a hétköznapokon. Ezáltal új szabadságra bukkanunk, időt szakítunk arra,
hogy lelkiismeretünkbe nézzünk, megerősítve önazonosságunkat. A zarándoklat nem csak
azt jelképezi, hogy saját magunkból kilépve egy nálunk magasabb rendű lény felé haladunk,
hanem azt is, hogy közösen megyünk előre. A zarándoklat összekapcsolja és kölcsönösen
egymáshoz közelíti az embereket is. A Szent Jakab út az európai kontinens spirituális
egységének megalkotásában alapvető elemet képvisel. A zarándokok itt találták meg
közös európai identitásukat és ez a mozgalom ma is újjáéled.
A pápalátogatás
barcelonai állomására vonatkozóan az egyik újságíró feltette a kérdést: mi a jelentősége
a XXI. század elején a Sagrada Família templom felszentelésének.
A Szentatya
kifejtette, hogy valójában a templom jel korunk számára is, majd Gaudí szemléletének
három vonását emelte ki. Az első a hagyomány és az újdonság közötti folytonosság.
Bátran beilleszkedett művészetével a székesegyházak nagy hagyományába és teljes új
szemlélettel megújította a hagyományt. Isten és az ember találkozásának helyét nagy
ünnepélyességgel alkotta meg, bebizonyítva a történelem egységét és haladását. Másodszor
Gaudí célja hármas volt: a templom a természet, a Szentírás és a liturgia könyvét
kívánta megteremteni. A liturgiában a Szentírás válik jelen valóvá. Nem egy kétezer
évvel ezelőtt íródott könyv, hanem olyan valami, amit ma ünneplünk, valósítunk meg.
A teremtett világ, a Szentírás és az adoráció szintézise nagyon fontos üzenet a ma
számára is. Végül a harmadik szempont: ez a templom az 1800-as évek jellegzetes ájtatosságából
született, amely Szent Józsefhez, a názáreti Szentcsaládhoz, a názáreti misztériumhoz
fűződik. Ez az ájtatosság rendkívül időszerű a család megújulása szempontjából. A
család, mint a társadalom alapsejtje ma is fontos téma.
Egy következő kérdés
így hangzott: hogyan találhatja meg helyét ma a hit a művészet és a kultúra világában?
A pápa utalt rá, hogy gyakran hangsúlyozza a keresztény hit és az értelem
közötti kapcsolatot. A kettőnek kölcsönösen szüksége van egymásra. Ugyanilyen fontos
a hit és a művészet közötti kapcsolat, mert az igazság az értelem célja és lételeme,
a szépségben fejeződik ki. Ahol igazság van, ott megszületik a szépség. Az egyházban
a kezdetektől fogva, az üldöztetések ellenére a művészetekben, a festészetben, az
énekben, majd az épületekben kifejeződött Isten üdvözítő műve. Az egyház évszázadokon
át a művészetek anyja volt. A zene, a festészet, az építészet nagy kincse a hitből
született az egyházban. A mai ellentét nem tesz jót sem a művészetnek, sem a hitnek.
Ha a művészet elveszítené transzcendens gyökerét és nem irányulna Isten felé, elveszítené
élő gyökerét. Az olyan hit, amely csak a múlt művészetével rendelkezne, nem lenne
élő a jelenben. Meg kell tenni tehát mindent, hogy a hit ma is hiteles művészetben
fejeződjön ki, mint ahogy Gaudí tette ezt. Arra van szükség, hogy a művészet soha
ne veszítse el kapcsolatát a hittel – fejtette ki a pápa. Többek között összefoglalta
útjának két fontos témáját: az egyik a zarándoklat, a másik pedig a szépség, mint
az igazság kifejezése. Ez a két téma egyben üzenet: haladjunk mindig előre a hitben
és keressük a hit szépségét. A hit hagyománya fejeződjön ki a modern kor szépségében,
találkozzon a mai világgal – mondta az újságírók kérdéseire válaszolva a repülőgépen
tartott sajtótájékoztatón XVI. Benedek pápa.