A zarándoklat az Istennel való találkozás alkalma – a Szentatya látogatása a Santiago
de Compostela-i Szent Jakab-katedrálisban
XVI. Benedek pápa Galíciába való megérkezését követően a Santiago de Compostela-i
székesegyházba ment, hogy zarándokként lerója tiszteletét Jézus tanítványa, Szent
Jakab sírja előtt. A pápa délután 1 órakor érkezett meg az évszázadok óta nagy tiszteletnek
örvendő katedrálishoz, amely Szent Jakab sírját őrzi.
A Szentatya a Santiago
de Compostela-i székesegyházba való megérkezését követően, ahol szerzetesek, szerzetesnők,
idősek és betegek népes csoportja fogadta, az Oltáriszentség kápolnába ment Szentségimádásra,
majd a katedrális csodálatos Dicsőség kapujából (Portico de la Gloria) üdvözölte az
Obradoiro térre összegyűlt híveket. Ezt követően a Szentatya Szent Jakab apostol sírjához
ment, ahol mély, csöndes imába merült, majd a hagyománynak megfelelően átölelte Szent
Jakab mellszobrát.
XVI. Benedek pápát a Szent Jakab-katedrálisban Julián Barrio
Barrio, Santiago de Compostela érseke köszöntötte. Beszédében kifejezte végtelen örömét
Péter utódának látogatásával kapcsolatban, aki zarándokként érkezett Jézus szemtanúja,
Szent Jakab apostol sírjához. Jakab a remény egyik kiindulópontja, amely értelmet
és biztatást ad a hithez. A Szentatya zarándoklatát megelőző várakozás most, jelenlétével
örömmé formálódott. Barrio Barrio érsek Isten és Szent Jakab apostol áldását kérte
a pápa látogatására.
A Santiago de Compostela-i főpásztor köszöntő szavait
követően XVI. Benedek mondott beszédet a székesegyházban. Gondolataiban a zarándoklat
jelentőségéről szólt, amely nemcsak annyit jelent, hogy meglátogatunk egy helyet és
megcsodáljuk annak természeti, művészeti és történelmi kincseit. Zarándokútra kelni
nem más, mint hogy az ember kilép önmagából azért, hogy Istennel találkozzon. Oda
megy, ahol Ő megmutatkozott, ahol az isteni kegyelem csodálatos módon megnyilvánult
és bőséges gyümölcsöt hozott a hívek megtérése és életszentsége terén.
A zarándokok
leginkább Jézus szenvedéstörténetének, halálának és feltámadásának színhelyeire zarándokoltak
a Szentföldre, majd Rómába, Szent Péter és Pál apostolok vértanúságának helyszínére,
és Compostelába is, amely Jakab emlékét őrzi és a világ számtalan zarándokát fogadta
már.
A Compostelai jubileumi szentévben, mint Péter utóda, zarándokként kívántam
eljönni Szent Jakab házába, amely most ünnepli felszentelésének 800. évfordulóját.
Amikor átöleltem Jakab szobrát az Egyház minden gyermekéért, tagjáért imádkoztam.
Isten mindannyiunkat átölel és átformál szeretete által. Az Egyház Isten ölelése,
amelyben az emberek is megtanulják átkarolni felebarátaikat, embertársaikat felfedezve
bennük Isten képmását és hasonlatosságát. Ez az, amely létünk legmélyebb igazságát
alkotja és ahonnan a valódi igazság származik. Az egyház minden erejével az emberi
személyt és méltóságát kívánja szolgálni, továbbá az igazságot és a szabadságot. A
Szentatya arra kérte a híveket: imádkozzanak a fiatalokért, hogy találják meg küldetésüket
a papi szolgálatban és az Istennek szentelt életben, ma ugyanis jobban mint valaha,
érdemes az Evangélium hirdetésének szentelni az életet.
A Szentatya beszéde
végén kifejezte háláját minden spanyol katolikus hívő nagylelkűségéért, amelynek köszönhetően
számos szeretetszolgálattal foglalkozó intézményt tartanak fenn. Azt kérte tőlük,
hogy sohase hagyjanak fel e tevékenységükkel, amely az egész társadalom javát szolgálja
elsősorban olyan nehéz időkben, mint a gazdasági válság és a természeti katasztrófák
által sújtott országok drámai helyzete.
A pápa beszédét követően megtöltötte
tömjénnel a székesegyház hatalmas füstölőjét, amelyet ezután mozgásba hoztak, hogy
a hagyomány szerint Szent Jakab apostol himnuszának eléneklése folyamán a tömjén füstje
szétáradjon a katedrálisban. A Szentatya áldásával búcsúzott a hívektől és a Szent
Jakab székesegyháztól.