Galícia – Óscar Gonzalez Murado, a galíciai Lugo-i egyházmegye papjának tanulmánya

A Spanyolország észak-nyugati csücskében található területet, Galíciát, az ott lakók kétféleképpen jellemzik: az egyik egy színhez, míg a másik a zenéhez kapcsolódik. Galícia a félsziget legcsapadékosabb tartománya, ezért a terültet a „zöld” jelzővel illetik nemcsak a galíciaiak, hanem a Santiago de Compostela-ba érkező zarándokok is. A másik jelző a dallamosságra utal, amely a beszélt nyelvet, a galíciait jellemzi. A „gallego nyelv” az újlatin nyelvcsaládba tartozik, amely a középkori portugál nyelvből alakult ki, és az egyszerű, földműveléssel foglalkozó nép által maradt fenn. Nagy és régi irodalmi hagyománya van. A „gallego” dallamos nyelv, amelyet terület jellegzetes hangszere, a duda is jelképez.

Az Ibériai-félsziget, így Európa legnyugatibb része Galícia. A rómaiak „Finis terrae”-nek is nevezték, vagyis az ismert világ végső határának, amelyen túl már csak az óceán van. Galícia neve az ott élő lakosok nevéből ered, ugyanis a területet a rómaiak „Gallaecia provinciának” nevezték el, amely azonban magába foglalta a mai Asztúriát is. A középkorban Galícia nevét a „kehely” szóhoz hasonlították, ezért címerében hamarosan feltűnt e szent szimbólum, vagyis a szent kupa. Idővel a kehely és a szent ostya köré hét kereszt társult, amely Galícia hét területi egységét jelképezi. Ehhez egy máig őrzött hagyomány is kapcsolódik, miszerint Krisztus Király ünnepét követően a nyolcadik napon Galícia öt püspöke és a hét területi egység polgármesterei összejönnek, hogy megünnepeljék a galíciai Lugo város dómjának közös felépítését.

Ez az ünnepi hagyomány azonnal rávilágít Galícia keresztény mivoltára, amely egészen az V. századig, a szvévek által alapított Galíciai Királyság idejére nyúlik vissza. A korszak egyik kiemelkedő személyisége, a hagyomány szerint Pannóniából érkezett Brágai Szent Márton püspök volt, aki a keresztény kultúra egyik nagy tanúságtevője e terülten. A monasztikus hagyomány örökségei még mai is fellelhetők az ún. Ribera Sacra vagy Ripa Sacra területén Galíciában.

A keresztény kultúra másik jelentős eseménye Jézus tanítványának, Szent Jakab apostolnak vagy Santiagónak a jelenléte. Sírjára a IX. század tájékán leltek csodálatos látomásokat követve: egy éjszaka folyamán csillagok jelezték Szent Jakab feledésbe merült sírját. Innen jön a Compostela elnevezés, amely annyit jelent: „csillagok mezeje”. Ezt követően a keresztény kultúra egyik legjelentősebb zarándokhelyévé vált Santiago de Compostela.

Galícia ma Spanyolország azon három történelmi tartományai közé tartozik, amely saját nyelvvel, kultúrával és történelemmel rendelkezik, úgy mint Katalónia és Baszkföld. Jelenleg Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike.

(hh)