A „lehetetlen” ügyek szentje - Szent Rita-nagykilenced - Kránitz Mihály atya ismerteti
nemrég megjelent kötetét
Szent Rita már több
mint hat évszázada kiváló pártfogója mindazoknak, akik bármilyen szükségben imádsággal
hozzá fordulnak. Cascia szentje a természetes és a lelki élet különböző állomásait
végigjárva biztos támasza lehet azoknak, akik saját vagy mások megoldatlan ügyeinek
az érdekében bizalommal hozzá folyamodnak. A kereső fiatal, a házasságban élő személy
és a megszentelt életet választó egyaránt tisztelői lehetnek, mivel időrendben és
mintegy emelkedő módon meghatározóan teljesítette ezeket az életállapotokat. Az engedelmesség,
az alázat, a mély lelki élet, és végső soron a szenvedés mind Istennel való kapcsolatát
erősítette.
Miért nevezzük Casciai Ritát szentnek? Nem is annyira ama csodák
miatt, amelyeket a népi jámborság tulajdonít a „lehetetlen” ügyek szentjének, akinek
valóban hathatós a közbenjárása a mindenható Istennél, hanem számunkra inkább a mindennapi
létezés „bámulatos normalitása” a megragadó, és az egyház számára is példaként állítható,
mivel az emberi lét különböző fázisaiban megélt állapotokat – először mint feleség,
majd mint anya, később mint özvegy, és végül ágostonos szerzetesnő – a gondviselésre
hagyatkozó módon, és az erényeket hősies fokban gyakorló életstílusban tudta megvalósítani.
Szent Rita azért is állhat közel hozzánk, mert egy nyugodt és rejtett életből minden
jelentősebb külső esemény nélkül áll elénk, engedelmeskedve Isten akaratának.
Ma
a család újra megerősítésre szorul, és szükséges, hogy legyenek olyan szülők (és természetes
módon édesanyák), akik mint a családi tűzhely angyalai, átformálják gyermekeik nevelésében
a fogyasztásra és az önzésre hajló világot. Családjáért élve, ellenfeleinek és férje
gyilkosainak megbocsátva előmozdította a szembenálló családok megbékélését és egységét.
Már mint özvegy és mint az Isten tökéletes szeretetére vágyódó személy, megszabadulva
minden földi kötöttségtől, egészen a Mindenhatónak kívánta magát átadni. Ez talán
a legnagyobb csoda, amelyet Szent Ritával együtt mi is megélhetünk, amikor őszintén
keressük helyünket a társadalomban és az egyházban, felismerve azt a feladatot, amelyet
Isten szánt nekünk, hogy ezáltal életünk – akár viszontagságok között is – teljes
és boldog legyen. Bárcsak minél több édesanya tudná gyermekeit arra a szívbéli nyitottságra
nevelni, amely mindig számol Isten jelenlétével és szeretetével, meghaladva az önzés
lelket és szívet szorító bűvköreit, és az igazi szabadság mintáját adja a most még
a tagadás, a közömbösség vagy a bizonytalanság állapotában lévőknek.
A nagykilenced,
amely – tizenöt alkalommal – minden évben újrajárja Szent Rita életének állomásait,
lehetőséget ad, hogy a saját életünk vonatkozásában lelkileg – s mivel az ember egyetlen
egységet alkot – és fizikailag is megerősödjünk, s még határozottabban, még eltökéltebben
tudjunk Krisztus útján járni, mely egyúttal a mi utunk is, mely a belső elszántság,
az élet igenlése, a hivatásbeli állapotok vállalása és a kereszthordozás során biztosan
jut el az örök szeretetélet országába.
Kránitz Mihály atya tizenöt alkalommal
tartott lelkigyakorlatos beszédeket szentmise keretében a Kun utcai Szent Rita-kápolnában,
melyek Szent Rita életéből átvezetnek a ma megélt evangéliumi gyakorlat területére,
elmélkedési anyagot és lelki erősödést nyújtva mindazoknak, akik a „lehetetlen” ügyek
szentjéhez fordulva maguk is Szent Ritákká lesznek embertársaik iránti jócselekedeteik
által.