Szombaton közzé tették a szinódus végső ajánlásait: béke, remény és szeretetközösség
a közel-keleti keresztények számára
Erre a három alapelvre épül a 44 végső ajánlás, amelyet október 23-án délelőtt a Szentatya
jelenlétében szavaztak meg a szinódusi atyák az utolsó általános ülésen. A szokás
szerint kizárólag a pápa számára készült dokumentumról van szó, de ebben az esetben
XVI. Benedek felhatalmazást adott a vázlat közzé tételére.
A végső ajánlások
három részre oszlanak: a keresztények jelenléte a Közel-Keleten, egyházi szeretetközösség,
valamint keresztény tanúságtétel. Követik a szinódusi aulában megvitatott témákat.
Fontosnak tartja a dokumentum Isten Szava olvasását és ösztönzi az erről folytatott
meditációt. Javaslatot tesz a Biblikus-év meghirdetésére, a közel-keleti keresztények
elleni üldözés és erőszak elítélésére, amelyek alkalmanként vértanúsághoz is vezetnek.
Központi szerep jut a béke iránti elkötelezettségnek. A szinódusi atyák felszólítják
a kormányokat az ENSZ határozatok alkalmazására. Elő kell mozdítani a hivatáspasztorációt,
valamint a ki- és bevándorlók lelkipásztori ellátását, hogy védelmezzék jogaikat nemzetiségükre
és vallásukra való tekintet nélkül. Részesüljenek jogi és humanitárius védelemben,
továbbá ne veszítsék el kapcsolataikat származási országukkal.
Az egyházon
belüli és kívüli szeretetközösségre vonatkozóan, a szinódus hangsúlyozza azt az alapelvet,
miszerint a sokszínűség nem árt az egységnek. Nagyobb együttműködésre van szükség
az egyházi hierarchia között, támogatni kell az új egyházi mozgalmakat – amelyek a
Szentlélek ajándékai az egész egyház számára – hogy a püspökökkel egységben folytassák
tevékenységüket.
A szinódus továbbá figyelmet szentel a fiataloknak is. Arra
buzdítja őket, hogy ne adják fel álmaikat, tekintsenek Krisztusra, mint példaképre
a párbeszéd hídjainak építésében. A szinódusi atyák a nőkhöz, a gyermekekhez és a
családokhoz is fordulnak: védelmezni kell őket méltóságukban és jogaikban. A világiakat
az evangelizálásra ösztönzik. A katolikus tömegtájékoztatási eszközöket és oktatási
intézményeket Krisztus üzenetének előmozdítására kérik, figyelmet fordítva a legszegényebbekre
és a fogyatékkal élőkre is.
Az ökumenikus és vallásközi párbeszéd terén távol
kell maradni a felekezetiségtől, a szélsőségességtől, az antiszemitizmustól a kölcsönös
tisztelet felé törekedve. Elő kell mozdítani az igazságosságot, a békét és az alapvető
jogokat, mint a vallás-, az istentiszteleti- és lelkiismereti szabadságot. Külön kell
választani a vallást és a politikát, egyenlőséget kell teremteni a jogok és a kötelezettségek
között, továbbá tiszteletben kell tartani a vallási pluralizmust.
Az egyháziak
adjanak jó példát az élet és a szavak közötti összhangról. Terjesszék az egyház társadalmi
tanítását, a teremtett világ védelmét. Fordítsanak nagy gondot a hitoktatók felkészítésére,
hogy az Evangéliumot félénkség és provokáció nélkül kínálják fel. Szükséges esetben
újítsák meg a liturgiát, a jelenlegi kontextust figyelembe véve.
A szinódusi
atyák ajánlást tesznek továbbá a Karácsony és a Húsvét időpontjának egységesítésére,
a keleti vértanúk ünnepének felállítására, az arab nyelv használatának előmozdítására
a Szentszék intézményeiben. A Miatyánk imádságnak legyen egységes arab fordítása.
Két lehetőség tanulmányozását is felvetik a végső ajánlásokban: a pátriárkák joghatóságának
kiterjesztését területükön túlra és annak lehetővé tételét, hogy nős papok a pátriárkátus
határain kívül is működhessenek.