Az egyház és az állam működjön együtt az emberiség javáért – a II. Katolikus-Ortodox Fórum közleménye

Október 18-a és 22-e között Rodosz szigetén került sor a találkozóra, amelyen az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) 17 küldötte, valamint a földrész ortodox egyházainak 17 képviselője vett részt. Az ötnapos megbeszélésen a következő témát vitatták meg: „Az egyház és az állam közötti kapcsolatok. Teológiai és történelmi távlatok”.

A Fórum társelnöki tisztségét Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, valamint Gennadiosz szaszimai metropolita töltötte be. A találkozó a kölcsönös tisztelet és a testvéri együttműködés jegyében zajlott, olvassuk az október 21-én kelt közös közleményben, amely 10 pontban foglalja össze a tárgyalt témákat.
Most ezekből emelünk ki néhány gondolatot.

Az egyház misztérium: Isten világban való jelenlétének jele és módja, de egyben közösségi valóság, történelmi tény. Krisztustól kapott küldetésének megfelelően hirdeti az evangéliumot a társadalomban, teljes szolidaritásban az egész emberi nemmel, sajátos kapcsolatot alakítva ki az államokkal. A vallásszabadság az ember alapvető joga, amint ezt számos európai okmány elismeri.

A 2007-es Lisszaboni Egyezmény értelmében az Európai Unió elkötelezi magát arra, hogy nyílt párbeszédet folytasson az egyházakkal. A Fórum résztvevőinek meggyőződése: egy egyház hatalmi helyzete egyes országokban nem jelenthet semmiféle jogi diszkriminációt a többi egyház vagy kisebbségben lévő vallási csoportok részére. Számukra is biztosítani kell a teljes vallásszabadságot.

A legtöbb európai törvényhozásban az egyházi struktúrák jogi személyként polgári elismerésben részesülnek. Remélhetőleg ez az elismerés mindenütt általánossá válik.
Az európai országokban az egyház és az állam a legtöbb esetben különválik egymástól, de a két intézmény együttműködik. A különválás a politikai és vallási téren való megkülönböztetést jelenti, nem pedig azt, hogy figyelmen kívül hagyják egymást. Az állam és az egyház saját területén a másiktól független. Ez a kölcsönös önállóság megteremtheti a két intézmény közötti harmonikus együttműködés alapját.

Az egyházak egyre tevékenyebben részt kívánnak venni a társadalom jövőjét illető etikai és erkölcsi vitákban. Az európai országok nem szakadhatnak el keresztény gyökereiktől. Az etikai kihívások meghatározók a globalizált világ jövője számára. Az egyház hallatni kívánja szavát az élet védelmét illetően, hangoztatva az orvosoknak azt a jogát, hogy lelkiismereti okokból megtagadják az abortusz vagy eutanázia gyakorlását.

A közlemény emlékeztet rá, hogy egyes európai országokban még nem adták vissza az egyházaknak a kommunista rezsim által elkobzott javakat. Hangoztatja továbbá az oktatási szabadságot, különös tekintettel a hitoktatásra, amelyre lehetőséget kell nyújtani az állami iskolákban is.

A rodoszi Fórum résztvevői figyelmeztetik országaik állampolgárait arra a veszélyre, amelyet egy erkölcsi támpontok nélküli szekularizált társadalom jelentene. Az államok jogrendjének alapját képezzék a sérthetetlen emberi értékek. A közlemény felszólít még a keresztény értékek örökségének megújítására, valamint elutasítja a vallási alapon történő diszkrimináció minden formáját.

A III. Katolikus-Ortodox Fórumra 2012-ben kerül sor a portugál fővárosban, José da Cruz Policarp lisszaboni bíboros pátriárka meghívására.

(vm)