„A Közel-Kelet új hajnala csak úgy köszönthet be, ha mindenki együttműködik a társadalom java érdekében” – a szinóduson felolvasták a végleges ajánlások listáját

Október 18-án, hétfőn délelőtt a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinóduson, XVI. Benedek pápa jelenlétében Antonios Naguib alexandriai kopt pátriárka, szinódusi főrelátor és Joseph Soueif ciprusi maronita érsek bemutatták a „Relatio post disceptationem” dokumentumot, azaz a megbeszélések utáni jelentést, az első héten elhangzott ajánlások alapján elkészített listát.

Naguib pátriárka a sok téma közül kiemelte az egyetlen bizonyosságot: a közel-keleti keresztények nincsenek egyedül. Isten Szavából kell kiindulni: az evangélium békés hirdetése nem jelent prozelitizmust. Jézus nem azt kéri a tanítványaitól, hogy győzzék meg testvéreiket, hanem azt, hogy örömmel tegyenek tanúságot az evangéliumról. A szinódusi atyák a következő témákat szögezték le egyértelműen: a vallás- és lelkiismereti szabadság, az állampolgárok egyenlősége a törvény előtt, a médiumok fontos szerepe az evangélium hirdetésében. Szabad teret kell adni a katolikus iskoláknak és egyetemeknek, amelyek a békés együttélés kiváltságos helyei.

Az erőszakot minden esetben el kell ítélni – olvasható a jelentés. A szinódusi atyák szolidaritást vállalnak a palesztinokkal, akiknek jelenlegi helyzete kedvez a fundamentalizmusnak. Arra szólítják fel a nemzetközi közösséget, hogy vegyék figyelembe az iraki keresztények drámai helyzetét.

Központi helyen foglalkozik a dokumentum továbbá az elvándorlás kérdésével: természetes jogról van szó, ami azonban nem lehet kényszer. Ehelyett a béke és a fejlődés elősegítésére van szükség ahhoz, hogy a keresztények a Közel-Keleten maradjanak. A diaszpórában élő keleti katolikusok tartsák meg a kapcsolatokat származási országuk helyi egyházaival. A migráció kérdése érinti azokat az afrikaiakat és ázsiaiakat, akik Közel-Keleten keresnek munkát, és akiket munkaadóik gyakran kihasználnak.

A szinódusi atyák javasolták, hogy hozzák létre a „papok” illetve „világiak” egyfajta bankját abból a célból, hogy a szükségleteknek megfelelően mindig készen álljon egy-egy pap vagy világi hívő, a nehéz helyzetben lévő hívek felkeresésére.

Az ökumenikus párbeszédet illetően XVI. Benedek pápa nyomán a szinódusi atyák megállapították: szeretetközösség nélkül nincs tanúságtétel, a megosztottság pedig botrányt jelent. Őszinte erőfeszítésekkel le kell küzdeni az előítéleteket. Javasolták továbbá a péteri primátus gyakorlásának új formáját, amely nem csorbítaná Róma püspökének küldetését, és amely az első évezred egyházi formáiból merítene. Kényes témáról van szó, amelyet egy több diszciplínát képviselő, a pápa által kinevezett bizottság tanulmányozhatna.

A zsidósággal való kapcsolatok terén a „két nép-két állam” megoldását javasolják az izraeli-palesztin konfliktus megoldására. Párbeszédre van szükség minden szinten. A szinódusi atyák elítélik az antiszemitizmust és a zsidóellenességet. A muzulmánok vonatkozásában azt kell keresni, ami összeköti a két vallást, mint például az élet szent mivolta. Kerülni kell minden provokációt. „Reméljük, hogy a Korán alapelvét, miszerint a vallás terén nem létezhet semmiféle kényszer, a gyakorlatban is megvalósítják” – olvasható a jelentésben. A vallásszabadság a keresztények és muzulmánok közötti egészséges kapcsolatok alapját képezi.

A jelentés 23 kérdéskört tárgyal. Ezekben a napokban szekcióüléseken vitatják meg az egyes pontokat, mielőtt elkészítenék a szinódusi véglegesített ajánlásokat, amelyeket majd a Szentatyának nyújtanak át.

P. Pierbattista Pizzaballa ferences, szentföldi kusztos újságíróknak adott interjújában megállapította: „A szinódus nem hozhat azonnali, konkrét eredményeket. Az egyház ideje nem az újságírók ideje”.

(vm)