A szinódus nemet mond a keresztény- és iszlámgyűlöletre
Október 15-én, pénteken a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus az ökumenikus
és vallásközi párbeszéd témáját vitatta meg. XVI. Benedek pápa jelenlétében zajlott
a nyolcadik általános ülés, amelyen felszólaltak a testvéri küldöttek is, tolmácsolva
az egyházak ökumenikus tanácsának üdvözletét.
Csütörtökön délután pedig két
muzulmán vallású különleges meghívott mondott beszédet: a szunnita Muhammad al-Sammak,
a libanoni főmufti politikai tanácsadója, valamint Seyed Mostafa Mohaghegh Ahmadabadi
síita ajatollah, a teheráni egyetem jogprofesszora. A pápa mindkettőjüket kihallgatáson
fogadta.
Az ökumenikus dialógusra vonatkozó megbeszélés a következő kérdésekkel
foglalkozott: közös cselekvés a Közel-Keleten élő keresztények javát szolgálva egy
egyetemes egyház szemszögéből, amely az Eucharisztián alapul, a Húsvét közös, egyidejűleg
történő ünneplése, liturgikus emléknap kijelölése a keleti vértanúk számára. A vallásközi
párbeszédet illetően a szinódusi atyák arra figyelmeztetnek, hogy nem lehet automatikusan
terroristának nevezni egy iszlám országot. Elő kellene mozdítani egy olyan ENSZ határozat
kibocsátását a vallásszabadságról, amely védelmet nyújtana mind a keresztény- mind
az iszlámgyűlölettel szemben. Egyrészt bátran védelmezni kell a hit megvallásához
való jogot, másrészt nem szabad megengedni, hogy a vallást politikai és gazdasági
célokat szolgáló háborúk igazolására használják fel.
A vallásközi párbeszéddel
kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be a szinódusi auditorok is, mint a Fokoláre
mozgalom, a Neokatekumenális út és a Sant’Egidio közösség képviselői. Hangsúlyozták
az iszlám országokban való keresztény jelenlét fontosságát, amely elősegíti a béke
és az egység megvalósulását. Életbe vágóan fontos továbbá a világiakkal való együttműködés
is, valamint annak a szükségessége, hogy a nők és a fogyatékkal élők felfedezzék küldetésüket
az egyházban és a világon. A fiatalokat a nyitottságra, a másik elfogadására kell
nevelni.
A szinódus kiszélesítve látókörét az iraki keresztények drámai helyzetét
is megvitatta. A püspökök szerint céltudatos kampány folyik azért, hogy elűzzék őket
az országból. A nemzetközi közösség nem lehet közömbös ezzel szemben. Nem fedheti
be csönd a törökországi helyi egyház nehéz sorsát sem, amelyet olykor a kihalás veszélye
fenyeget. Történelmének egyes fejezeteit olyan áldozatok vére írta, mint Luigi Padovese
érsek, anatóliai apostoli helynök, aki júniusban előzetesen kitervelt gyilkosság áldozata
lett. Ugyanezek a hatalmak felelősek Andrea Santoro olasz pap és Dink örmény újságíró
haláláért is – hangoztatták a szinódusi atyák.
A két iszlám vallási vezető
felszólalásának vezérmotívuma a „kölcsönös megértés” volt a keresztények és muzulmánok
közötti kapcsolatokat illetően. A síita ajatollah leszögezte: a világhelyzet stabilitása
csak akkor valósul meg, ha mindenki félelem nélkül élhet. Alapvetően fontos tehát,
hogy minden vallás hívei szabadon gyakorolhassák jogaikat. Az idők folyamán természetesen
voltak sötét pillanatok a keresztények és muzulmánok között, és ma is fennállnak még
reakciós nézetek, de vannak olyan iszlám országok, amelyekben a keresztények együtt
élnek a muzulmánokkal. Ez a követendő út – mutatott rá az iráni ajatollah.
A
libanoni szunnita vezető szintén megállapította: osztoznak a keresztények szenvedéseiben.
A két vallás képviselői arra kaptak meghívást, hogy közösen dolgozzanak, tiszteletben
tartva a jogokat és kötelességeket, küzdjenek a szélsőséges irányzatok ellen, működjenek
együtt a barátság és a megbocsátás kultúrájának előmozdításán. Az egész világ számára
szükséges az iszlámmal együttműködő keresztények jelenléte a Közel-Keleten – mondta
felszólalásában a libanoni főmufti tanácsadója.