A keresztények támogassák a demokráciát, az igazságosságot és a békét, valamint a pozitív laicitást – az alexandriai pátriárka felszólalása a szinóduson

Antonios Naguib, az egyiptomi koptok pátriárkája és egyben a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus főrelátora hétfőn felolvasta azt a jelentést, amely megelőzi a szinódusi vitát. Ebben elsőként megfogalmazta két pontban az október 10-24. közötti püspöki tanácskozás célkitűzéseit. Egyrészt az a cél, hogy megerősítsék a keresztények identitását Isten Szavának és a szentségeknek köszönhetően. Másrészt meg akarják újítani az egyházi szeretetközösséget a „sui iuris” vagyis a saját jogú egyházak között, hogy hiteles és hatékony tanúságot tegyenek életükben. Ennek a tanúságtételnek a jelenlegi körülmények között integráns része az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd, valamint a missziós elkötelezettség.

Naguib pátriárka a keresztények társadalombeli szerepéről szólva kifejtette: a pozitív laicitás megteremtése a közel-keleti országokban lehetővé tenné az egyháznak, hogy hatékony és gyümölcsöző módon hozzájáruljon a társdalom fejlődéséhez. Egyben segítene megerősíteni az adott ország minden tagjának állampolgári mivoltát az egyenlőség és a demokrácia alapján.

Az alexandriai kopt pátriárka elítélte, hogy a nemzetközi politika nem veszi eléggé figyelembe az iraki keresztények drámai helyzetét, pedig elsősorban ők az áldozatai a háborúnak és következményeinek. Palesztinában nagyon nehéz, sőt fenntarthatatlan az élet. A palesztin nép jelenlegi helyzete pedig kedvez a fundamentalizmusnak. Libanonban a keresztények közötti erősebb egység hozzájárulna és biztosítaná az ország nagyobb stabilitását. Egyiptomban az egyházak sokat nyerhetnének, ha egyesítenék erőiket azért, hogy megerősítsék híveiket a hitben ill., ha közösen tevékenykednének az ország java érdekében. Mindegyik országban a jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve a keresztények támogassák a demokráciát, az igazságosságot és a békét, valamint a pozitív laicitást a vallás és az állam különválasztása továbbá minden vallás tiszteletben tartása tekintetében. A társadalomban való pozitív elkötelezettség lehet a konstruktív válasz a társadalom és az egyház számára egyaránt.

A jelentős mértékű elvándorlással kapcsolatban Naguib pátriárka hangsúlyozta, hogy a származási országok egyházainak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel szoros kapcsolatot tarthatnak fenn elvándorolt híveikkel és amelyekkel biztosíthatják lelkipásztori ellátásukat. Nélkülözhetetlen a saját rítusuk szerinti liturgia megszervezése a keleti katolikus egyházakhoz tartozó hívek számára, akik a latin szertartású területen élnek.

A muzulmánokkal való kapcsolatokat érintve Antonios Naguib, az egyiptomi koptok pátriárkája, aki egyben a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus főrelátora felszólalásában megállapította: az iszlám nem uniformizált vallás, számos felekezeti, kulturális és ideológiai diverzitást képvisel. A keresztények és muzulmánok közötti kapcsolatok egyes nehézségei abból a tényből származnak, hogy általában a muzulmánok nem tesznek különbséget a vallás és a politika között. Ebből ered a keresztények kényelmetlen helyzete, amiért nem érzik magukat állampolgároknak annak ellenére, hogy saját országukban otthon vannak sokkal régebb óta, mint ahogy az iszlám megjelent volna.

Végül annak a reményének adott hangot, hogy a szinódus nemcsak egy múló pillanat, hanem lehetővé teszi valóban a Szentlélek számára, hogy előmozdítsa a keleti katolikus egyházakat.

(sv)