A keresztények támogassák a demokráciát, az igazságosságot és a békét, valamint a
pozitív laicitást – az alexandriai pátriárka felszólalása a szinóduson
Antonios Naguib, az egyiptomi koptok pátriárkája és egyben a Közel-Kelettel foglalkozó
püspöki szinódus főrelátora hétfőn felolvasta azt a jelentést, amely megelőzi a szinódusi
vitát. Ebben elsőként megfogalmazta két pontban az október 10-24. közötti püspöki
tanácskozás célkitűzéseit. Egyrészt az a cél, hogy megerősítsék a keresztények identitását
Isten Szavának és a szentségeknek köszönhetően. Másrészt meg akarják újítani az egyházi
szeretetközösséget a „sui iuris” vagyis a saját jogú egyházak között, hogy hiteles
és hatékony tanúságot tegyenek életükben. Ennek a tanúságtételnek a jelenlegi körülmények
között integráns része az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd, valamint a missziós
elkötelezettség.
Naguib pátriárka a keresztények társadalombeli szerepéről
szólva kifejtette: a pozitív laicitás megteremtése a közel-keleti országokban lehetővé
tenné az egyháznak, hogy hatékony és gyümölcsöző módon hozzájáruljon a társdalom fejlődéséhez.
Egyben segítene megerősíteni az adott ország minden tagjának állampolgári mivoltát
az egyenlőség és a demokrácia alapján.
Az alexandriai kopt pátriárka elítélte,
hogy a nemzetközi politika nem veszi eléggé figyelembe az iraki keresztények drámai
helyzetét, pedig elsősorban ők az áldozatai a háborúnak és következményeinek. Palesztinában
nagyon nehéz, sőt fenntarthatatlan az élet. A palesztin nép jelenlegi helyzete pedig
kedvez a fundamentalizmusnak. Libanonban a keresztények közötti erősebb egység hozzájárulna
és biztosítaná az ország nagyobb stabilitását. Egyiptomban az egyházak sokat nyerhetnének,
ha egyesítenék erőiket azért, hogy megerősítsék híveiket a hitben ill., ha közösen
tevékenykednének az ország java érdekében. Mindegyik országban a jelenlegi lehetőségeket
figyelembe véve a keresztények támogassák a demokráciát, az igazságosságot és a békét,
valamint a pozitív laicitást a vallás és az állam különválasztása továbbá minden vallás
tiszteletben tartása tekintetében. A társadalomban való pozitív elkötelezettség lehet
a konstruktív válasz a társadalom és az egyház számára egyaránt.
A jelentős
mértékű elvándorlással kapcsolatban Naguib pátriárka hangsúlyozta, hogy a származási
országok egyházainak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel szoros kapcsolatot
tarthatnak fenn elvándorolt híveikkel és amelyekkel biztosíthatják lelkipásztori ellátásukat.
Nélkülözhetetlen a saját rítusuk szerinti liturgia megszervezése a keleti katolikus
egyházakhoz tartozó hívek számára, akik a latin szertartású területen élnek.
A
muzulmánokkal való kapcsolatokat érintve Antonios Naguib, az egyiptomi koptok pátriárkája,
aki egyben a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódus főrelátora felszólalásában
megállapította: az iszlám nem uniformizált vallás, számos felekezeti, kulturális és
ideológiai diverzitást képvisel. A keresztények és muzulmánok közötti kapcsolatok
egyes nehézségei abból a tényből származnak, hogy általában a muzulmánok nem tesznek
különbséget a vallás és a politika között. Ebből ered a keresztények kényelmetlen
helyzete, amiért nem érzik magukat állampolgároknak annak ellenére, hogy saját országukban
otthon vannak sokkal régebb óta, mint ahogy az iszlám megjelent volna.
Végül
annak a reményének adott hangot, hogy a szinódus nemcsak egy múló pillanat, hanem
lehetővé teszi valóban a Szentlélek számára, hogy előmozdítsa a keleti katolikus egyházakat.