Kiengesztelődés a Szentföldön? – Michel Sabbah nyugalmazott pátriárka írása
P. Szabó Ferenc fordításában ismertetjük Jeruzsálem 1987-2008 közötti latin pátriárkájának
cikkét, amely a francia jezsuiták „Christus” c. negyedéves lelkiségi folyóirata 2010.
októberi számában jelent meg. (I. rész)
Jeruzsálem a Megváltás városa, vagyis
az emberiség Istennel és az emberek egymás közötti kiengesztelődésének városa. Krisztus
ugyanis eljött, hogy ledöntse az elválasztó falat a választott nép és a világ más
népei között (vö. Ef 2, 14), hogy megvalósuljon a próféta szava: „Jöjjetek, menjünk
fel Jákob Istenének házához…Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és nem tanulnak
többé hadviselést” (Iz 2, 3-4).
Jeruzsálem, az ellentmondás jele
Jeruzsálem
azonban az ellentmondás jele maradt. A népek még háborúznak ott. A Szentföldön - Palesztina
és Izrael területén – Isten terve, és misztériuma e föld népei történetében és az
üdvösségtörténetben, megengedte, hogy a vallási pluralizmus és a különböző vallások
hívői közötti feszültség földje maradjon. Mégis megőrizte ragaszkodását hitének ehhez
az egyetlen és egyedüli földje iránt. Aztán eljött Jézus, akit ugyanaz az Isten küldött,
hogy „beteljesítse a törvényt és a prófétákat” (Mt 5, 17). Tehát a kereszténység is
ezen a földön született.
Aztán a VII. században érkezett az iszlám az arab
hódítással. A történelem folytatta menetét. Megváltoztatta az ország jellegét, kultúráját,
vallásait, lakóit. Az arám és a görög nyelv átadta helyét az arabnak; a héber csak
a cionista mozgalommal jelent meg újra.
Ma, 2000 év történelme után, ezen
a földön két nép: a palesztin és az izraeli; valamint három vallás: a judaizmus, a
kereszténység és az iszlám – él konfliktus-helyzetben. A zsidóknak és muzulmánoknak
két közös vallási helyük van: az első Jeruzsálem (a Mecsetek Eszplanádja a muzulmánok
számára és a Templom Hegye a zsidók számára); a második Hebron (Ábrahám mecsetje vagy
az Atyák sírja).
Mindkét hely éles ellentétek szülője a két vallás hívői között.
A Mecsetek Eszplanádja ma még kizárólag a muzulmánok kezén van. De az izraeli rendőrség
ellenőrzi a bejáratát, hivatalosan azért, hogy megelőzze az összetűzést a különböző
hívők között. Minden évben, bizonyos zsidó ünnepek alkalmával (zsidó) vallási csoportok
erőszakkal akarnak oda behatoln. Az a hír is járja, hogy a zsidók újra akarják építeni
Salamon Templomát a mecsetek helyén. Hebronban, Ábrahám mecsetjét az 1967-es (izraeli
inváziót és) elfoglalást követően ketté osztották az izraeli hatóságok a muzulmánok
és a zsidók között.