A Nagyszombati Pázmány alapította Egyetem 375 éves jubileumi ünnepségei – P. Szabó
Ferenc SJ beszámolója
Pázmány Péter esztergomi
érsek, bíboros 1635-ben alapította meg Nagyszombatban egyetemét Universitas Hungarica
néven teológiai és filozófiai fakultással. Ezzel megkoronázta széleskörű kultúrpolitikáját.
Az esemény 375. évfordulójára emlékeztünk az idén Magyarországon, legutóbb, szept.
29-e és okt. 1-je között pedig egy nemzetközi konferenciával Nagyszombatban: „A Nagyszombati
Egyetem a történelem fényében” témakörrel. Többen érkeztünk Magyarországról: Pázmány-kutatók,
történészek, könyvtárosok és más szakemberek. Most egészen röviden ismertetem saját
előadásomat.
Kornis Gyula írta az egyetemalapítás 300. évfordulóján: Pázmány
Péter „sasszemét a nyugati nemzetek kultúrájára vetve, mélyen fájlalta, hogy a magyarságnak
nincsen magasabb rendű művelődési gócpontja, egyeteme, ahol olyan ifjak nevelkedhetnének,
akik hivatva lesznek az országot porba sújtott állapotából a szellem erejével fölemelni.
Lelke mélyéből meg volt győződve, hogy egy nemzet magasabb műveltségének s ezen keresztül
belső és külső hatalmának egyik főpillére az egyetem, mely ad spirituale et temporaleRegimen Ungariae summopere necessaria sit, amely Magyarhon lelki és világi
felemeléséhez legfőképpen szükséges.(Levele II. Ferdinánd királyhoz, Hanuy I, 561)
Pázmány 1635. május 12-én pozsonyi palotájában írta alá a „bizonyos nagy dolgokat”
megvalósító tervét, a bölcsészeti és hittudományi karokat befogadó nagyszombati egyetem
alapítólevelét. Az egyetem célját így jelölte meg: „hogy ott a harcias nemzet lelke
megszelídüljön és az egyház és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek.”
Pázmány egyetemét a grazi jezsuita egyetem mintájára kívánta létrehozni, minthogy
saját jezsuita múltja és a grazi egyetemen – a három éves filozófiai és négy éves
teológiai tanári működése során – szerzett tapasztalatai ezt sugallták.
A
jezsuita Ratio studiorum – a különböző fokú iskolák, egyetemek tanulmányi
szabályzata volt tehát a minta; ez a szándék benne van a bíboros Ferdinánd királyhoz
intézett memoriáléjában. Annak is szimbolikus jelentősége van, hogy a volt grazi professzor
a „Theologia scholastica” latin jegyzeteit a nagyszombati egyetemnek ajándékozta,
és mivel tankönyvül szánta, kiegészítette azokat Kalauzából. (Ez jól látható
a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött kéziratokból.) Az egyetem megnyitására 1635.
november 13-án került sor: ekkor a filozófiai kar kezdte meg működését. Három év múlva,
1638. november 3-án kezdődött a hittudományi kar működése. Pázmány kilátásba helyezte
két világi kar, a jogi és az orvosi felállítását is. Már jóval halála után, 1667-ben
a jogi karral, 1769-ben pedig az orvosival egészült ki az egyetem, amelyet 1777-ben
Nagyszombatból Budára költöztettek.
Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem az
egykori filozófiai (bölcsészeti) kar utódaként, a hajdani teológiai (hittudományi)
kar pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működik tovább. A jubileumi évben a
Hittudományi Karral együtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „fiatal” karai is ünnepeltek,
előadássorozatokat rendeztek. Kezdtük az esztergomi Vitéz János Karon február 5-én
a „Pázmány Péter hatása a pedagógiára” címmel, majd folytatódott a megemlékezés március
3-án az Információs Technológiai Karon: „Pázmány hatása a természettudományokra” témával.
Márc. 24-én a Jog- és Államtudományi Karon „Pázmány hatása a magyar államiságra és
jogra” címmel tartottak előadásokat; április 24-én a piliscsabai Bölcsészettudományi
Karon „Pázmány hatása a bölcsészet- és társadalomtudományokra” témával, végül május
12-én a Hittudományi Karon a „Pázmány hatása a katolikus teológia művelésére” című
konferenciával zárult a hazai megemlékezés-sorozat.