„A világi hívek ne legyenek arrogánsak, ne polemizáljanak, hanem ismerjék alaposan
hitüket, tudják, hogy miben hisznek és miben nem” – a pápa homíliájában idézte Boldog
Newman bíboros szavait
A boldoggá avatási szertartáson mondott homíliája elején XVI. Benedek utalt rá, hogy
szeptember 19-e jelentős pillanat a brit nemzet életében. Ezen a napon emlékeznek
az ún. angliai csata (Battle of Britain) 70. évfordulójára.
A Szentatya a
következő személyes szavakkal folytatta visszaemlékezését: „Számomra, aki megéltem
és megszenvedtem Németországban a náci rezsim sötét napjait, mélyen megindító, hogy
itt vagyok veletek és felidézem, hány és hány honfitársatok áldozta fel életét, bátran
ellenállva a gonosz ideológia erőinek. Gondolatban felkeresem a közeli Coventry-t,
amely az 1940-es bombatámadás következtében olyan sokat szenvedett, és amely sokak
életét követelte. 70 évvel később a szégyen és a rettenet érzésével emlékezünk a halál
szörnyű vámszedésére és a pusztításra, amelyet a háborúk maguk mögött hagynak. Megújítjuk
elkötelezettségünket, hogy a békéért és a kiengesztelődésért küzdünk mindenütt, ahol
konfliktusok fenyegetnek.
A pápa ezután köszönetét fejezte ki mindazoknak,
akik előmozdították Newman bíboros boldoggá avatási eljárását, közöttük megemlítve
a birminghami Néri Szent Fülöp Oratórium atyáit, valamint a Krisztus Ügye közösség
tagjait.
Angliában az évszázadok során sok szent tett életével bátor tanúságot
hitéről. Ma egy olyan hitvalló életszentségét ismerjük el, aki nem ontotta vérét az
Úrért, de ékesszóló tanúságot tett róla hosszú, odaadó élete folyamán – folytatta
homíliáját a Szentatya. Boldog Newman bíboros jelmondata: Cor ad cor loquitur – a
szív a szívhez szól – kifejezi gondolatait a keresztény életről. Azt tanítja számunkra,
hogy isteni Mesterünk mindnyájunkat sajátos feladattal bízott meg.
„Küldetésem,
hogy egy láncszem legyek, kötelék az emberek között” – írta. A pápa rámutatott az
új boldog oktatásra vonatkozó nézeteire. Szilárdan ellenállt minden utilitarista hozzáállásnak.
Olyan oktatási környezetet kívánt megteremteni, amelyben az értelmi képzés, az erkölcsi
fegyelem és a vallásos elkötelezettség kiegészítik egymást. Híressé vált felhívása
egy intelligens, jól képzett világi hívősereg felnevelésére. Nem arrogáns, hanem olyan
hívekre van szükség, akik jól ismerik vallásukat és azt meg tudják védeni. A Szentatya
azért imádkozott, hogy Boldog John Henry Newman közbenjárására minden oktató, hittanár
kövesse példáját.
A Szentatya végül Boldog Newman bíboros lelkipásztori érdemeit
emelte ki. Maradéktalanul megélte papi szolgálatának mélyen emberséges vonásait, meglátogatta
a betegeket, a szegényeket, vigasztalta a rászorulókat, felkereste a börtönök foglyait.
Nem véletlen, hogy halálakor több ezren kísérték el utolsó útjára. 120 évvel később
pedig ismét hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy örömmel részt vegyen boldoggá avatási
szertartásán, amely ünnepélyes elismerése kiemelkedő életszentségének.
A boldoggá
avatási szertartás végén XVI. Benedek elimádkozta az Úrangyala imádságot. Üdvözletét
küldte Sevillába, ahol szombaton avatták boldoggá a Keresztről nevezett Legtisztább
Mária nővért. A pápa emlékeztetett rá, hogy Boldog Newman bíboros a Maryvale nevet
adta birminghami első otthonának. Az általa alapított Oratóriumot a Szeplőtelen Fogantatásnak
szentelte, és az írországi katolikus egyetemet Mária, a Bölcsesség széke – Sede Sapientiae
– oltalma alá helyezte.