Segítsétek elő a hit és az értelem közötti párbeszédet minden szinten – XVI. Benedek beszéde a brit parlamentben

A Szentatya a Westminster Hall-ban köszöntötte a tiszteletére összegyűlt közel 1800 személyt a közélet, a különböző vallások, a politika, a vállalkozók és a kultúra, valamint az értelmiség kiemelkedő képviselőit. Utalt a terem egyedülálló jelentőségére a szigetország népeinek polgári és politikai történelmében.

Nagyra becsülését fejezte ki a parlamentnek, amely évszázadok óta ezen a helyen működik, és amely alapvető hatással van a részvételi kormányzás fejlődésére számos országban, különösen a Brit Nemzetközösségben és az angolszász világban. Kiemelte, hogy az angolszász jogrend (common law) a jogrendszer alapját képezi a világ számos részén. Az állam és az egyén jogaira és kötelezettségeire, a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó sajátos brit nézetek ösztönzést jelentenek sokak számára világszerte.

A Szentatya felidézte Mórusz Szent Tamás alakját. A nagy angol tudóst és államférfit nagy tisztelet övezi a nem hívők részéről is integritásáért, amellyel lelkiismeretét követte azon az áron is, hogy magára haragította az uralkodót, akinek „jó szolgálója” volt, mert Isten szolgálatát választotta első helyen. Az a dilemma, amellyel neki szembe kellett néznie, vagyis, hogy mi jár a császárnak és mi Istennek, lehetőséget adott a pápának, hogy röviden áttekintse a vallásos hit megfelelő helyét a politikai folyamatban.

A parlamenti hagyomány folyamatából Nagy-Britannia pluralista demokráciaként emelkedett ki, amely nagy jelentőséget szentel a szólás-, a politikai hovatartozás szabadságának, a jogrend tiszteletben tartásának. Nagy jelentőséget tulajdonít az egyén jogainak és kötelességeinek, az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének. Eltérő nyelvezettel a katolikus társadalmi tanítás is sokban osztozik ezzel a megközelítéssel. Különös figyelmet szentel az Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy egyedülálló méltósága védelmezésének, illetve a polgári hatóságok kötelességének a közjó előmozdítása terén.

XVI. Benedek ezt követően feltette a kérdést: Melyek azok az elvárások, amelyeket a kormányok kiszabhatnak az állampolgárokra, és meddig terjedhetnek ezek ki? Milyen hatóságokhoz lehet fordulni az erkölcsi dilemmák megoldása érdekében?

Ezek a kérdések vezetnek el a közbeszéd etikai alapjaihoz – mutatott rá a pápa. Ha a demokratikus folyamatot alátámasztó erkölcsi alapelveket pusztán a társadalmi megegyezés (konszenzus) határozza meg, akkor nagyon is világossá válik a folyamat törékenysége. Ebben rejlik a demokrácia valódi kihívása – figyelmeztetett a Szentatya.

A pénzügyi világválságban is megmutatkozott a rövidtávú, pragmatikus megoldások elégtelensége. Minden gazdasági döntésnek vannak erkölcsi következményei is – utalt Caritas in veritate k. enciklikájára. Így a politika terén is a döntéshozatal etikai dimenziója hosszú távú következményekkel jár, amelyet egyetlen kormány sem hagyhat figyelmen kívül. Itt kiemelte a brit parlamentnek a rabszolga kereskedelem eltörlésében elért jelentős eredményeit. Az erre irányuló kampány alapját is szilárd etikai alapelvek határozták meg, amelyek a természetjogban gyökereztek. Olyan hozzájárulást jelentett ez a civilizációhoz, amelyre e nemzet méltóképpen büszke lehet.

Ez után a pápa hangsúlyozta, hogy a központi kérdés az: hol találjuk a politikai választások etikai alapját? A katolikus hagyomány szerint a jó döntéseket irányító objektív normák az értelem számára hozzáférhetők a kinyilatkoztatásból kiindulva. A vallás szerepe nem az, hogy ezeket a normákat felkínálja, hanem inkább az, hogy segítsen megtisztítani az értelem alkalmazását és fényt vetni arra ezeknek az objektív erkölcsi alapelveknek a felfedezéséhez. A vallásnak ezt a „korrekciós” szerepét nem veszik mindig szívesen, mivel a vallás eltorzított formái, mint a szektásság és a fundamentalizmus, komoly társadalmi problémákat teremthetnek. A vallásnak ezek az eltorzításai akkor jelentkeznek, amikor nem szentelnek elegendő figyelmet az értelem megtisztító és rendszert építő szerepének a valláson belül. Az értelem helytelen használata okozta a rabszolgaságot, számos társadalmi bajt és a XX. század totalitárius ideológiáit. Ezért javasolnám, hogy az értelem és a hit világának – a világi racionalitás és a vallásos hit világának – szüksége van egymásra. Nem szabad félni a komoly párbeszédre lépésüktől a civilizáció java érdekében – figyelmeztetett a pápa.

A vallás nem egy probléma, amelyet a jogalkotóknak kell megoldaniuk, hanem alapvető hozzájárulás a közvitákhoz. Így tekintve a kérdésre a Szentatya aggodalmának adott hangot a vallás, különösen a kereszténység növekvő peremre szorulása miatt, amely olyan nemzetekben is zajlik, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a toleranciára. Az aggasztó jelek arra utalnak, hogy figyelmen kívül hagyják a hívők jogait a lelkiismereti szabadságra, a vallásszabadságra illetve a vallás jogos szerepére a közéletben. Arra hívta a jelenlevőket, hogy saját befolyási területükön keressék a hit és az értelem közötti párbeszéd előmozdítását és ösztönzését minden szinten. Erre való készségük jeleként értékelte XVI. Benedek meghívását is a brit parlamentbe.

Ezt követően a pápa a Szentszék és az Egyesült Királyság közötti együttműködésre irányította figyelmét. Kiemelte ennek a területeit: a béke előmozdítása, a nemzetközi fegyverleszerelés egyezmény kidolgozása, az emberi jogok védelme, a demokrácia terjedése, a szegény országok adósságának eltörlése, a méltányos kereskedelem, a fejlesztés-finanszírozás.

A Szentszék továbbá várja a közös munka új útjait a környezeti felelősség előmozdítása terén is a szigetországgal. Elismeréssel szólt arról, hogy a jelenlegi brit kormány elhatározta: GDP-je 0.7%-át a fejlesztési segélyekre fordítja majd 2013-ra. Utalva a pénzügyi intézmények megmentésére fordított hatalmas összegekre, a Szentatya rámutatott, hogy a világ népeinek átfogó emberi fejlődése nem kevésbe fontos terület.

Annak a reményének adott hangot és azért imádkozik, hogy a Szentszék és az Egyesült Királyság közötti együttműködés további gyümölcsöket eredményez. Továbbá, hogy visszatükröződik abban is, hogy növekszik az elfogadása az értelem és a hit világa közötti párbeszéd szükségességének és tiszteletének. Számos terület van, amelyben az egyház és a közhatóságok együtt dolgozhatnak az állampolgárok java érdekében összhangban a régre visszanyúló brit hagyománnyal.

Ennek az együttműködésnek az érdekében az egyházi szervezeteknek, beleértve a katolikus egyházhoz kötődő intézményeket is, szükségük van a cselekvési szabadságra, összhangban a hit és az egyház hivatalos tanításának alapelveivel és sajátos meggyőződéseivel. Ezáltal biztosíthatók azok az alapvető jogok, mint a vallásszabadság, a lelkiismereti- és társulási szabadság.

Végül a Westminster Hall mennyezetéről letekintő angyalokra utalva XVI. Benedek hangsúlyozta: arra emlékeztetnek bennünket, hogy Isten folyamatosan vigyáz ránk, vezet és védelmez bennünket. Arra szólítanak, hogy ismerjük el azt az alapvető hozzájárulást, amelyet a vallásos hit adott és továbbra is biztosít a nemzet élete számára.

(sv)