Schmitt Pál köztársasági elnök ajándéka a Szentatyának találkozásuk alkalmából

Magyarország egyik legismertebb és legszebbnek tartott rézmetszetű térképét John Speed metszette, amely 1626-ban jelent meg Londonban „A világ legnevezetesebb részeinek látképe” (A Prospect of the most Famous Parts of the World) című atlaszban, amely arról is nevezetes, hogy ez a mű egyben az első angol szerzőtől származó és Angliában nyomtatott világatlasz. Érdekessége, hogy ez a lap az első térkép Magyarországról, mely Angliában készült.
A térkép felső részén városképek láthatóak, Pozsony, Buda, Komárom és Győr korabeli ábrázolásai. A metszet két oldalát pedig magyar viseletek ékesítik. 4-4 mindkét oldalon. Különösen érdekes a térkép hátlapján lévő angol nyelvű országleírás, a szerző magyarokról alkotott véleménye:
„...az emberek legtöbbnyire erősek, indulatosak és keményen bánnak el az idegenekkel. Legnagyobb szégyen, ha valakit gyávának neveznek. Ilyenkor becsületüket egy törökkel vívott párbajban nyerhetik vissza, s csak akkor viselhetnek tollat süvegjükön."
Abban az időben, amikor a térkép készült, Magyarország, Buda 1541-es elfoglalása óta három részre szakadtan állt Európa közepén. Országunk középső része török megszállás alatt volt, Erdély önálló, de az Oszmán Birodalomtól szintén függő fejedelemség volt, míg az északi részen a királyi Magyarország állt. Erdély, mely ekkor élte virágkorát Bethlen Gábor (1613-1629) uralkodása alatt, a török Porta jóváhagyásával ugyan, de merkantilista gazdaságpolitikát folytatott. Bethlen gyulafehérvári udvarát nagy jelentőségű művelődési központtá fejlesztette. A királyi részeken II. Habsburg Ferdinánd (1619-1637) magyar király uralkodott, aki egyben a német-római császári címet is birtokolta. A hagyományos katolikus neveltetése is hozzájárult, hogy lelkes híve volt a rekatolizációnak birodalmában. Magyarországon ennek kiemelkedő alakja volt Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek, bíboros, aki írásaival és ékesszólásával a magyar főurak jelentős részét ismét visszatérítette a katolikus egyházba, s ezáltal a katolicizmus hosszú távú szerepét szilárdította meg Magyarországon. Ő koronázta magyar királlyá Ferdinándot, Bethlen hadjáratai alatt többnyire Bécsben tartózkodott, majd részt vett a két fél közötti béketárgyalásokon is.