„Félidejéhez érkezett a Meeting. Egyre több a látogató, gyorsulnak az események és emelkedik a hangulat” - Varga János atya helyszíni tudósítása Riminiből

Milyen jó származik a tudományokból? – szerdán délelőtt Edward Nelson matematikus, Andrea Moro nyelvész és Marco Bersanelli asztrofizikus beszélgettek a tudományok értelméről, értékéről és az emberi szívről -. Elhangzott: „ha a tudományos kutatás nem az emberi természetbe – a szívbe – írt jelentés megértése iránti vágyból indul ki, könnyen holtvágányra jut.”
A tudományok szerepe azok számára, akik nem tudósok annyi, hogy segítsen felismerni a sokféle áltudomány furfangos próbálkozásait. A tudósok egyetértettek abban, hogy a tudományok képtelenek az ember végső kérdéseire választ adni.
Nelson a hallgatóság nagy derültségére egyszer csak elővett egy plüss macit, Zénót, aki – úgymond – minden kérdésére megadja a választ, amit viccesen néhány példával be is mutatott. Elmondta, nem lenne jó, ha létezne egy ilyen orákulum, mert egyrészt megszűnne a tudomány kalandja, a tévedés és új utak keresésének kihívása, a harc a tudatlanság ellen, az igazságért, másrészt azt még Zénó is egyértelműen megmondta, hogy maga a tudás még a tudományokhoz is kevés és nem elegendő az embernek.
A másság nem ijeszt meg – bevándorlás és integráció, a Meeting vendége volt Roberto Maroni olasz belügyminiszter. Idézte XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikáját és annak alapján kijelentette: „Az elvándorlás összetett jelenség, olyan feladatot jelent, amelynek megoldása általános és alapvető.”
Védelmébe vette a hatósági kitoloncolásokat, amelyek – mint hangsúlyozta –megfelelnek az Európai Unió normáinak. Hatalmas késésben van Európa a bevándorlás témájában. Támogatni kellene a tagországok erőfeszítéseit, mert nem helyi problémáról van szó, hanem egész Európát érintő kérdésről.
Giorgio Vittadini a Szubszidiaritás alapítvány elnöke kijelentette: „a szépség és az igazság utáni vágy hoz létre találkozásokat, amelyek révén létrejön az integráció.” Hangsúlyozta: „a társadalmi és non-profit szervezetek, magán kezdeményezések együttműködése révén valósulhat meg igazi integráció, amely konkrét válasz a szükségletekre.”
Az információ szívében – újságírók beszélgettek a sajtó feladatairól, lehetőségeiről. Többek között elhangzott: „Nem szabad a véleményt a tények elé helyezni, engedni kell, hogy a valóság beszéljen. Újra a valóságot kell a központba helyezni!„ William McGurn a Wall Street Journal munkatársa elmondta: Olyan rendezvényekben lát lehetőséget, mint a Meeting, ahol a találkozások és a hely szelleme által kialakul a világi, ugyanakkor vallásos elkötelezettségű sajtómunkatársak új nemzedéke, akik képesek válaszolni a modern kor kihívásaira és így eljuthatnak az emberek szívéhez.” John Waters az Irish Times vezető-újságírója, a Meeting rendszeres vendége kijelentette: „A Meeting az a hely, ahol semmi sem kiszámítható. Ahol a kultúra emberi. Ahol minden emberi.” „Nem szabad figyelmen kívül hagyni az embert– folytatta. Szükséges egy pozitív szemlélet, mert az igaz dolgok legyőzik a hamisakat. A valóság makacs, nem lehet állandóan tagadni vagy manipulálni azt.”
A megbocsátás lehetséges címmel Margherita Coletta a 7 éve Irakban merénylet áldozataként elhunyt olasz carabiniero Giuseppe Coletta özvegye tanúságot tett a megbocsátásról, mint mondta: „Egyedül Krisztusban szerethetik egymást az ellenségek is”
A vallásos érzék és a kínai gondolkodás – bemutatásra került Giussani atya alapművének kínai fordítása. Mint mindig, ebben az esetben is megmutatkozott, hogy a könyv, Giussani atya karizmájának és tanításának foglalata közösséget hoz létre. Egy egész csoport jött el Tajvanról, ahol két CL-és misszionárius atya működik, akiket az ottani közösség képviselői egyszerűen csak a XXI. század Matteo Ricci-jének neveznek. Egységes trikójukon olasz és kínai nyelven ez volt olvasható: „A váratlan az egyetlen remény” A könyv fordítása több mint 10 éve kezdődött el. A fordító hamar megfogalmazta a lényeget: „ezek mögött a mondatok mögött élet van”. Az egyik tajvani lányt, aki tanúságot tett úgy hívják: „igaz szív”. Elmondta fogadalmat tett, hogy megtalálja az igaz szívet, s rájött az igaz szív Isten szíve, ahogyan don Giussani leírja a Vallásos érzékben. Amit a buddhizmusban keresett, az a kereszténységben megvalósult – tette hozzá. A közösség másik tagja arról beszélt, hogy három fontos kifejezés ragadta meg és segítette Guissani atya könyvéből: kultúra, szeretet, misszió. Helyi érdekesség, hogy a püspök atya katekumeneknek a keresztelés után ezt a könyvet adja ajándékba.
Nemzeti hovatartozástól függetlenül mindannyian ugyanazt a szívet kaptuk, hogy megismerjük Isten – hangzott el a találkozó összefoglalásaként.
Istenre vágyni – Az Egyház és a poszt-modern címmel Angelo Scola bíboros előadása óriási érdeklődést és lelkesedést váltott ki.
Mondandóját rendhagyó módon jól ismert, sikeres filmekhez, mint például a Mátrix, kapcsolta, mert – amint mondta: „A film a poszt-modern társadalom legőszintébb kifejezésmódja.” A ma emberét nem érdeklik elvont viták, nem lehet teológiai vagy filozófiai érveléssel meggyőzni, sokkal inkább érdekli a kérdés, hogyan lehet a mindennapokban élni, ezért családi közeget keres, konkrétságot, amivel nap-mint nap találkozni lehet. A valóság jó, mert Isten „lakóhelye” és az a hely, ahol a poszt-modern ember is találkozhat vele. Harcolni kell a virtuális valóság ellen, és ki kell mondani újra meg újra: „Isten hozott a valós világban!”
Isten nem másutt van jelen, mint a valóságban, és akkor senki sincs távol tőle és igazán nem is lehet eltávolodni tőle. Ahogyan Szent Pál mondja: „Ami Istenből megismerhető, azt mindenki megismerheti.”
„Az embert nem a bűn határozza meg, hanem az üdvösség kérése. – folytatta a velencei pátriárka. Isten arra hív, hogy beszéljünk róla, aki előbb szeretett és minden pillanatban úgy szeret minket, mintha az utolsó pillanat lenne. A keresztény ember tanúságtétele abban áll, hogy követi Krisztust bátorsággal és felismerve őt a világban.”
„A végtelen feltétel a véges megéléséhez. A keresztények feladata tanúsítani, hogy Krisztust követve jobb élni.”- mondta még Scola bíboros.
Szerda este bizánci szláv rítusú liturgiát mutatott be Padre Scalfi a Russia Christiana alapítója.
„A reményt nem lehet megölni” címmel az idén júniusban boldoggá avatott Jerzy Popiełuszkoról szóló film bemutatója is helyet kapott a programban.
A szamba gyökerei – koncerten a hallgatóság már szinte ülve is táncolt, majd az – íratlan - szabályokat felrúgva sokan a színpad elé szaladtak és pillanatok alatt karneváli hangulat kerekedett. A Meeting szombatig tart nyitva.
A Vatikáni Rádiót Varga János tudósította Riminiből.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!