„Lépésben az idővel a teológiaoktatásban” – interjú don Enrico dal Covolo szalézivel, a Pápai Lateráni Egyetem új rektorával (1. rész)

Június 30-án a Szentatya don Enrico dal Covolo szalézi szerzetest nevezte ki Rino Fisichella érsek utódául a Pápai Lateráni Egyetem (a mindenkori pápa egyeteme) rektori feladatára. A szalézi teológus neve már jól ismert, ugyanis több éven át a Pápai Szalézi Egyetem rektor-helyettese, valamint görög ókeresztény irodalom tanára volt, 2003 óta a Szalézi Család szenttéavatási ügyeinek posztulátora, több pápai intézmény tagja és konzultora, továbbá 2010. február 21-e és 27-e között ő tartotta a Szentatya és a Római Kúria főpásztorai számára a hagyományos nagyböjti lelkigyakorlatot. Don Enrico dal Covolo szaléziként is, továbbá sok évnyi tanítói munkájának köszönhetően nagy tapasztalattal rendelkezik az oktatás és nevelés terén. Most arra kapott feladatot, hogy 2010 szeptemberétől irányítsa a „pápa egyeteme”, vagyis a Lateráni Egyetem életét.
Az intézmény egyike azoknak a római egyházi egyetemeknek, amely diákjai között a világ szinte bármely részéről üdvözölhet valakit. Ez a kulturális és etnikai gazdagság az egyház egyetemes mivoltát, sokszínűségét is nagyon jól tükrözi. Az új rektor az Osservatore Romano vatikáni napilap kérdésére, amely arra irányult, hogy ez a sokszínűség mit is jelent egy egyetem életében, elmondta: ha a számadatokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy az elmúlt évben beiratkozott kb. 4100 diákból 338 érkezett Afrikából, 172 pedig Ázsiából, 3050-en az Európai Unió országaiból, míg 231-en az EU határain túlról jöttek, 51 észak-amerikai és 295 dél-amerikai, továbbá 8 óceániai diákja volt az egyetemnek. Mintegy fele a hallgatóknak pap, szerzetes vagy szeminarista, a többiek világiak.
A Lateráni Egyetem alapító okirata szerint kiváltságos módon a mindenkori pápa egyetemének titulusát gyakorolja, ami egy sajátságos, egyedi kapcsolatban nyilvánul meg a Szentszékkel: annak egy intézménye. Ebből következik, hogy nevelési-oktatási elképzeléseiben, tervezetében, céljaiban a többi pápai egyetemhez hasonlóan kiemelkedő és fontos küldetést tart szem előtt: a hallgatók emberi, keresztény és egyházi nevelése – különös tekintettel a papokra, szerzetesekre és szeminaristákra – a tanárok és a személyzet felelősségének és feladatának egyik legfontosabb része. Így tehát az egyetem azon túl, hogy az akadémiai oktatásban magas szintre törekszik, elengedhetetlennek tartja a keresztény hitről való tanúságtételt. Ez ma mindennél sürgősebb feladat, ugyanis az egyházi tanítók és a mai társadalom egyaránt az oktatás kérdését az egyik legsúlyosabb problémának tekintik.
Sajnos számos helyen azt érzékelhetjük, hogy a keresztény kultúra súlyos válságát éli, mely egyaránt vonatkozik a papok képzésére. Vajon szükséges-e a leendő papok „akadémiai” felkészítésének megreformálása?
XVI. Benedek pápa fáradhatatlanul igyekszik felhívni a figyelmet és serkenteni a kedvet a teológia és a kultúra megújítására. Úgy gondolom, hogy mindenkinek jót tenne, ha figyelmesebben olvasná és mélyebben elgondolkodna a Szentatya tanításain, így pl. a 2006-ban Regensburgban mondott beszédén, a La Sapienza római egyetemre tervezett, el nem mondott szavain, a Fides et Ratio 10 éves évfordulójára írt gondolatain. Természetesen három enciklikája legalább ennyire fontos, vagy a szisztematikusan felépített szerdai katekéziseinek témái, továbbá a Názáreti Jézus c. háromkötetes írása. Olyan tanításokról van itt szó, amelyek a teológia számára is óriási nagy kincset jelentenek amennyiben valóban hiteles tudomány kíván lenni, vagyis képes-e valóban választ adni a jelenkor kihívásaira a Bibliából kiindulva, az Egyház hagyományai és tanítóhivatala által. Több alkalommal volt lehetőségem bemutatni néhány alapvető problémát a kulturális és teológiai megújulással kapcsolatban, melyet Benedek pápa szorgalmaz. Ilyen pl. az értelem határainak kibővítése a hit és a szeretet felé; a hit valódiságának kérdése; az értelem és a hit, a teológia, a filozófia és más tudományok, vagy a racionális teológia és a szemlélődés, az egzegézis és a lectio divina közötti eltávolodás kérdése.