„A teljes egység iránti vágyakozás kifejezése volt Erdő Péter bíboros és Filaret ortodox metropolita történelmi találkozója” – Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának helyszíni tudósítása

Köszöntöm a Kedves Rádió-hallgatókat a Rimini Meetingről!
A Meeting második napján, augusztus 23-án hétfőn délelőtt 11 órakor Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg a Szent Istvánról szóló kiállítást, miután a CL (Comunione e Liberazione) mozgalom magyar közösségének vezetője, Németh Tamás végigvezette a főpásztort a tárlaton. Bíboros úr olasz nyelvű beszédében kifejezte örömét, hogy első magyar királyunkról a Rimini találkozón látható kiállítás. Hangsúlyozta a Meeting fontosságát, amely immár hagyományosan találkozási hely, méghozzá katolikus, ahol hitünk a nyitottság, a párbeszéd előmozdítója lehet. Majd kiemelte Szent István király alakjának fontosságát. Mint mondta: aktualitása hitének erejében áll, amely képes a társadalmi élet és az egyes személyek számára egyaránt biztos alapot jelenteni a nehéz időkben is. Az eseményen állami részről megjelent Érszegi Márk Aurél, a római magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. Hangsúlyozta a személyes kapcsolatok, barátságok fontosságát, ahogyan a Szent István kiállítás is a Meeting része lett, hiszen a népek közötti jó kapcsolat nem a politikusok és diplomaták működésének eredménye, hanem sokkal inkább az ilyen jellegű események által alakul ki és fejlődik. Kiemelten kifejezte köszönetét az ötletgazda, a kiállítás létrejöttében kulcsszerepet játszó Domokos György professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Olasz tanszékének vezetője felé – aki sajnos nincs jelen a Meetingen - valamint megköszönte Sergio Pellegrininek, a kiállítás olasz kurátorának munkáját, és átadott neki egy Szent István emlékérmet.
A hétfői nap legérdekesebb programjai voltak: A szociálpolitikáról „Szegények, mert magányosak”, az irodalomról „Vágy a klasszikus kultúrában” címmel.
„Milyen energiával építsük a jövőt?”- sokan voltak kíváncsiak erre az időszerű témára, amely nem csak technológia, hanem sokkal inkább tudatosság kérdése.
„A sokból egy-Identitás és együttélés” – című találkozón Miguel Diaz, az USA Szentszéki nagykövete elmondta: hitvallásának tekinti, hogy hidat építsen az emberek és a kultúrák között. Utalva Saint-Exupéry-re: „… jól csak a szívével lát az ember” elmondta: a szíveknek együtt kell lüktetniük, hogy a kor kihívásainak képesek legyenek megfelelni. „Nevelő tapasztalatok” – címmel a vallásos nevelés témájában volt kerekasztal beszélgetés, amelyen részt vett Joshua DuBois a Fehér Ház vallásügyi hivatalának vezetője is. Obama elnök vallásügyi tanácsadója beszélt az amerikai kormányzat legfőbb gondjáról, amely a gyermekek képzése és nevelése. A kérdés a társadalmi igazságosság és a gazdaság szempontjából egyaránt fontos.
Óriási érdeklődés és várakozás előzte meg Erdő Péter bíboros és Filaret metropolita találkozóját, amelyet a helyi sajtó történelminek nevezett.
Filaret az orosz ortodox egyház egyik legbefolyásosabb személyisége, a vallásközi párbeszédre való nyitottsága és a moszkvai CL-és közösséghez fűződő kapcsolatok következményeként fogadta el a meghívást a Meetingre.
Amikor a két főpap bevonult a Meeting legnagyobb előadótermébe, ahol több mint 10000-en voltak jelen, a közönség szűnni nem akaró tapssal köszöntötte őket. A jelenlévők örömmel és óriási lelkesedéssel nyugtázták, hogy közvetlenül a találkozó megkezdése előtt a színpadon a Metropolita és a Bíboros megölelték egymást. „Egy a teljes egység iránti vágyakozás-teljes ölelés.” – kommentálta a sajtó a gesztust. Filaret metropolita kiállt a művelt ember és különösen a keresztények sajátos a jövő, az üdvösség vagy a pusztulás iránti felelőssége mellett. A minszki metropolita szerint a ma embere egy kamasz, aki szükségtelen módon túlbiztosítja magát a perfekcionizmusban, miközben a közgondolkodás uniformista sztereotípiái szerint éli életét, az úgynevezett hagyományos keresztény értékekre való hivatkozással.
Utalt Dosztojevszkijre, aki úgy írta le az ember szívét, mint csatateret a Gonosz és Isten között. Ezen múlik minden: a családi és nemzetközi konfliktusok, az etnikai feszültségek és a demokratikus fejlődés. Példaként állította a hallgatóság elé Dosztojevszkij feltétlen ragaszkodását Krisztushoz. Amint mondta: „Krisztusra kell néznünk, Ő a tökéletes viszonyítási pont és a romolhatatlan szépség, akiben nincs belső megosztottság.”
Erdő Péter bíboros előadását a modern európai értelmiségiek isten-felfogásának leírásával, és annak filozófiai kritikájával kezdte a teljes ateizmustól a történelmi materializmuson keresztül a panteizmusig. Kiemelte a keresztény kinyilatkoztatás lényegét: „Isten beszélhet és akar is beszélni az emberrel.”
Hangsúlyozta, hogy a hit Krisztusa és a történelmi Jézus ugyanaz a személy, és hogy Krisztusba, mint Isten Fiába, mint valóságos emberbe és valóságos Istenbe vetett hit végső soron Jézus önértelmezéséig megy vissza. A Krisztusba vetett hit nem emberi érvelésekből fakadó egyszerű következtetés, hanem kegyelem. Ezt a kegyelmet kínálja föl Isten minden embernek, hogy mindenki üdvözülhessen és eljuthasson az igazság ismeretére. Befejezésül Bíboros úr elmondta: Erről kell tanúságot tennünk, ennek kell, hogy hírvivői legyünk Európa újra evangelizálásában. Ebben kell egységesnek lennünk keresztény testvéreinkkel, mert az egység megerősíti tanúságtételünket. S ekkor újra, mint a találkozó során többször is feltört a viharos taps.
„A zongorista, aki meghatotta Sztálint” című színházi előadásra igen hamar minden jegy elkelt. Az orosz zongoraművésznő, Marija Judina karrierje a diktátor érzelmei ellenére élő hite miatt kettétört. Bár a Gulágot elkerülte, nem fejezhette be a Zeneakadémiát és nem koncertezhetett. A darab a művésznő életén keresztül mutatja be a szovjet rendszer megállíthatatlan és kegyetlen gépezetét.
Szintén hétfő este került sor a Rimini Meeting harmadik nemzetközi rövidfilm szemléjének és versenyének értékelésére.
Mindezek után még egy fergeteges rock és blues koncert gondoskodott a hangulatról éjfélig.