„A forradalmi plébános” – Vianney Szent János liturgikus ünnepére

Mauro Piacenza címzetes érsek, a Papi Kongregáció prefektusa írásával emlékezett augusztus 4-én a 151 évvel ezelőtt elhunyt arsi plébánosra, aki a Papság évét követően még ismertebbé vált nemcsak a világ lelkipásztorai, hanem a hívek számára is. Az év során megsokszorozódott azoknak a tanulmányoknak, ismertetőknek a száma, amely e csodálatos személyiség valódi életútját, lelkiségét és példamutató lelkipásztori tehetségét, tevékenységét mutatják be.
Vianney Szent János a francia forradalmat követő időkben munkálkodott, akkor amikor az annyira óhajtott „emberi szabadság és autonómia” kiteljesedésének időszaka jött el, amikor a felvilágosodás eszméi minden addigi vallásos hagyomány helyettesítőivé váltak. Az ember középpontba helyezése, az antropocentrizmus lassan kezdett hatással lenni a társadalomra. A folyamatnak végeredménye a racionalista, relativista eszmék kialakulása, mely még ma is nagy hatással van a világra. Annak idején a racionalizmus mondhatjuk, hogy filozófiai irányzat volt, mely ma, a XXI. század emberének már képtelen hiteles választ adni egyes létkérdésekre, az emberi mivolt legmélyebb értelmére.
Ebben az új kulturális közegben ellenszenv, ellenséges hangulat uralkodott Krisztus és az egyház ellen, ezért az védelemre szorult. Az arsi plébános egyike volt azoknak, akik példát mutattak valódi hitükről akár tetteiken, akár írásaikon keresztül. Imáival magához vonzotta mindazokat, akik szükséget szenvedtek, hű maradt az erkölcsi tanításhoz, tanítómestere és atyja lett bűnbánók sokaságának. Teljes elhivatottsággal papi és lelkipásztori hivatásának élt, naponta 18 órát gyóntatott, mindig készen állt, hogy segíthessen, alázatos volt és Isten szeretetéről prédikált az embereknek. Felebarátainak és az Úrnak szentelte egész életét Krisztus dicsőségéért, amelyhez a szentmiséből merítette minden erejét.
Vianney Szent János személyiségével és életútjával példát mutatott az akkori Franciaországnak és a mai világnak egyaránt, hogy mit is jelent valóban „az árral szemben úszni”, és „forradalminak lenni a szeretetben”. Az arsi plébános teljes odaadással embertársaiért élt, amely az egyetlen út a valódi szabadság elnyeréséhez – írta Vianney Szent Jánosra emlékező gondolataiban Mauro Piacenza érsek, a Papi Kongregáció prefektusa.