Csak a testben élünk? Vagy csak a lélek az, amely leírja az embert?
A test és a lélek sohasem juthat harmóniába? A vallás csak a lelket támogatja, a testet elítéli? - Nemzetközi Biblikus Konferencia Szegeden

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tárgyal a Szegeden szept. 9-11. között megrendezendő XXII. Nemzetközi Biblikus Konferencia, melyen ezúttal is az ökumené jegyében katolikus, református, evangélikus tudósok egyaránt szerepelnek az előadók között. A téma szakértői Prágából, Budapestről, Bécsből, Münchenből, Zágrábból, Kolozsvárról, Győrből és Gyulafehérvárról érkeznek, jól reprezentálva a Kárpát medencei magyarokat, és az európai biblikusokat, ugyanakkor Ázsia is képviselteti magát Akiyama Manabu János, a japán cukubai egyetem professzora személyében, aki a következő témáról tart előadást magyar nyelven: A „közösség életadó Jézus lelke” János evangéliumában. Itt jegyezzük meg, hogy a görög katolikus rítusban megkeresztelkedett japán biblikus magyar adásunk rendszeres hallgatója, feleségével együtt Nagy Szent Bazil harmadrendjének tagja.
A konferencia kiemelkedő előadója a nemzetközi szaktekintély Joachim Gnilka müncheni professzor a pápai biblikus bizottság tagja, a konferencia lelkes támogatója. Joachim Gnilka, akinek számos könyvét fordították magyarra is, díjat alapított és ezt a díjat először Jakubinyi György Gyulafehérvári érseknek ítélte oda a nemzetközi zsűri. Az érsek ugyanis akkor is magas szinten művelte a Biblia tudományt, amikor még csak álnéven jelenhetett meg műve, a Prédikátor könyvének magyarázata „Minden hiábavalóság” címmel; és akkor is támogatta a szegedi konferenciát, amikor még a teológusok magyar határokon átnyúló kapcsolatát nem szívesen látta a hatalom.
A mai közbeszéd különös nézeteket vall az ember testéről és testkultúráról, ezért általában test ellenesnek képzelik el a vallásokat, különösen a keresztény vallást. Sokan úgy vélik, hogy a Biblia is eleve test ellenes és a lélek egyoldalú felértékelése miatt lenézi az emberi testet. Ennél azonban sokkal komplikáltabb a kérdés. A test és lélek fogalmának merev szétválasztása ugyanis a görög filozófián keresztül került bele a keresztény teológiába, és a test halála és a lélek örök élete tan is ennek a következménye.
A Biblia a testre ugyanis két különböző szót használ, másként nevezi az élettelen testet, mindössze húsnak tartva, és másként az életet hordozó testet, amelynek pszichikus funkciókat is tulajdonít. A zsidó szövegek a test nélkül nem tudják elképzelni az embert, sokat beszélnek a test és a lélek kölcsönhatásáról, ezért a halál utáni létet árnyszerű létnek tartják. Amikor az újszövetségi szövegek lélekről beszélnek, azt mindig az ember szellemi szférájának irányultságával kapcsolják össze. Ha a lélek az Isten felé irányul, akkor szent lélekről beszélnek, ha pusztító jellegű, akkor démonokról szólnak. Az Isteni rész az emberben az Isten „lehelete” (Ter2,7) nem csak élővé teszi a testet, hanem meg is szenteli. (Jób 8,19 Zsolt 103,14 Ez, 37,5-10). A témát a keresztény egyházban leginkább Pál apostol fejtette ki. Amikor a test uralmáról beszélt (1Kor 15,44-49, Gal 4,13, Róm 7,24 8,5-8) akkor az ember ösztönös, önpusztító dimenzióiról beszélt, amikor pedig a lélek gyümölcseiről szólt (Gal 5,19-22) akkor az egész testi-lelki ember pozitív irányultságáról szólt.
Az evangéliumok Jézusnak nem csak a lelkéről beszéltek, hanem testi megnyilvánulását is leírták, sőt azt tartották nagyra, hogy benne az Isten Igéje hús-vér emberré lett (Jn 1,14). Ezért kell a kereszténynek gondoznia a testét, amely a feltámadáskor teljesedik ki. Mert nem csak a lélek, hanem a test is feltámad a keresztény hit szerint. A test ellen elkövetett bűnöket azért ítéli meg súlyosabban Pál, mert azok a testi károsodás miatt az ember személyiségében mélyebb nyomot hagynak. Sőt, amikor a keresztény közösség egységét akarja leírni Pál, akkor is sajátos értelemben használja a test fogalmat, miszerint az egyháznak is Krisztus testévé kell válnia. E köré az aktuális és izgalmas téma köré rendeződnek a szeptemberi szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia előadása - értesítenek róla a szervezők.