Türkmenisztán kormánya hivatalosan elismerte a katolikus egyházat

„Nagy öröm és nagy remény számunkra” – nyilatkozta a Fides nemzetközi missziós hírügynökségnek Andrzej Madej atya a közép-ázsiai ország sui iuris missziójának elöljárója. Türkmenisztán mindössze 100 katolikus hívőből álló helyi egyháza számára történelmi lépésről van szó. Madej atya márciusban értesítést kapott a türkmén igazságügyi minisztériumtól és a vallásügyi tanácstól, amely a köztársaság kormányszervezete. A határozat szerint a katolikus egyház hivatalosan is jelen lehet a közéletben, az ezzel járó előnyökkel együtt mind jogi, mind lelkipásztori szinten. Július 17-én Antonio Lucibello érsek, Törökország és Türkmenisztán apostoli nunciusa felkereste az országot, hogy találkozzon a külügyi és igazságügyi miniszterrel, ratifikálja a megtett lépéseket és kifejezze a Szentszék megelégedését. A nuncius vezette azt az ünnepélyes szentmisét is, amelyen elbúcsúztak Tomasz Kostinski atyától, aki Írországban folytatja missziós küldetését, és akinek helyét Türkmenisztánban egy fiatal spanyol szerzetes, a Szeplőtelenül Fogant Mária Oblátusai kongregációjának tagja vette át. Lengyelországból a türkmén közösséghez csatlakozik Raphael diakónus, akit jövőre szentelnek pappá.
A volt szovjet köztársaság lakóinak száma 5 millió, 90%-uk muzulmán. A 100 katolikus mellett 30 a katekumenek száma, illetve létezik egy magát a „keresztény hittel szimpatizálók”-nak nevező csoport.
Türkmenisztán, a többi közép-ázsiai országhoz hasonlóan az „első evangelizálás” területe. Az országban nincsenek katolikus templomok, mivel azokat a szovjet rendszer lerombolta. A helyi egyház 13 évvel ezelőtt nyújtott be kérvényt a hatóságokhoz, amelyben kérte a hivatalos elismerést. Az igazságügyi minisztérium idáig ellenezte ezt, mivel azt állította, hogy a vallási közösség élén türkmén állampolgárnak kell állnia. Most túljutottak ezen az akadályon. Andrzej atya nyilatkozatában hozzátette: „Most majd engedélyt kérünk a kormánytól, hogy felépíthessük missziónk első katolikus templomát. Idáig „élő kövekből” építettük az egyházat, most szeretnénk egy templomot is felépíteni.
A keresztény közösség kéri továbbá, hogy visszakaphassa az egyetlen örmény templomot, amely túlélte a szovjet rezsimet, és amely az ország nyugati részén, a Kaszpi-tenger partján, Türkmenbasiban található rendkívül rossz állapotban. Egy másik városban egy kis kápolnát bárrá alakítottak át, amelyet most szintén visszakérnek a hívek. A türkmén katolikusok nagyrészt lengyel és német származásúak. Idáig a fővárosban, Ashgabat nunciatúrájának diplomáciai területén vettek részt a szentmisén illetve magánlakásokban találkoztak. Türkmenisztánban két katolikus pap és egy diakónus tevékenykedik, egyetlen szerzetesnő sincs jelen az országban.