A Hittani Kongregáció közzétette a „Legsúlyosabb bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok”
módosítását
P. Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő július 15-én, csütörtökön jegyzékben mutatott
rá a katolikus egyház minden püspökének szóló új normák közzétételének jelentőségére.
A papság tagjai által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélésekre vonatkozó
egyházi jogrendet ma szerves és naprakész formában publikálták – írja a Szentszék
sajtótermének igazgatója. A dokumentum utal azokra a bűncselekményekre, amelyeket
az egyház rendkívül súlyosnak ítél meg, és amelyek elbírálása ezért a Hittani Kongregáció
Bíróságának hatáskörébe tartozik. A szexuális visszaélésen túl a hit, az Oltáriszentség,
a bűnbánat szentsége és az egyházi rend ellen elkövetett bűntettekről van szó. P.
Lombardi a jegyzékben emlékeztet rá, hogy II. János Pál pápa 2001-ben nagy jelentőségű
dokumentumot tett közzé. „Sacramentorum sanctitatis tutela” k. Motu Proprio-ja a Hittani
Kongregáció hatáskörébe utalta a különösen súlyos bűncselekmények megítélését. A pápai
rendelkezés függelékeként szerepelt a „Normae de gravioribus delictis” néven ismert
dokumentum, amely a vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. Az azóta eltelt 9 év tapasztalata
megkívánta a normák korszerűsítését, figyelembe véve az újonnan felmerült problémákat
is. A pápa annak idején új hatáskörökkel bízta meg a Hittani Kongregációt, amelyeket
azonban nem illesztettek be szervesen a kezdeti rendszabályokba. Mos került erre sor,
miután módszeresen felülvizsgálták a szóban forgó normákat. A súlyos bűncselekmények,
amelyekre az eljárási rend utalt az egyház életének központi valóságait érintik, tehát
az Eucharisztia és a bűnbocsánat szentségét, de azokat a szexuális visszaéléseket
is, amelyeket egyházi személy követ el 18 éven aluli kiskorú ellen. Az utóbbi
években ez a fajta bűncselekmény nagy visszhangot keltett a közvéleményben és élénk
vitát indított el arra vonatkozóan, hogy az egyház milyen eljárást folytasson le az
elkövetők ellen és hogyan büntesse meg őket. Jogos tehát, hogy az erre vonatkozó
és az egész egyház számára érvényes eljárási rend teljesen világos legyen mindenki
számára, akinek ezzel a témával kell foglalkoznia. Az újdonságok közül P. Lombardi
kiemeli, hogy az eljárások meggyorsítása érdekében például fennáll annak a lehetősége,
hogy különösen súlyos esetekben közvetlenül a Szentatyához forduljanak a bűntettet
elkövető laicizálása érdekében. Ezen kívül lehetőség nyílik arra, hogy az egyházi
bíróságok tagjai közé világiakat is beválasszanak. Nem szükséges, hogy kánonjogi diplomával
rendelkezzenek, ha szaktudásuk, illetékességük egyébként bizonyított. Figyelemre
méltó továbbá, hogy az eddigi tíz év helyett, a bűntett elévülését húsz évre emelték
fel. A kiskorúakkal egy szintre helyezték a szellemileg korlátozott személyeket az
ellenük elkövetett bűncselekmény megítélésében. Bevezették a bűncselekmények egy
új kategóriáját, a pedopornográfiát. Súlyos bűntettnek minősül a következő meghatározás
szerint: „14 éven aluli kiskorúak pornográf képének bármilyen módon és eszközzel történő
megszerzése, birtoklása vagy terjesztése egy pap által”. P. Federico Lombardi jegyzékében
külön kitér arra a pontra is, amely gyakran képezi vita témáját napjainkban, de amely
esetében nincs változás. Ez a polgári hatóságokkal való együttműködésre vonatkozik.
Figyelembe kell venni, hogy a most közzétett normák a kánonjogi büntető eljárás részét
alkotják, amely önmagában véve teljes és teljes mértékben elkülönül az egyes államok
büntetőjogától. A Hittani Kongregáció által javasolt gyakorlat szerint ugyanis minden
esetben követni kell a különböző országokban életben lévő törvényeket, és azonnal
értesíteni kell a megfelelő hatóságokat a bűntettekről, nem a kánonjogi eljárás folyamán,
vagy azt követően. A most közzétett normák nagymértékben hozzájárulnak a jogi
eljárások világossá tételéhez azon a téren, amelyen az egyház erőteljesen elkötelezte
magát. Szigorral és átláthatóan kíván eljárni, hogy maradéktalanul válaszoljon a hívek
és a közvélemény jogos elvárásaira az erkölcsi következesség és evangéliumi életszentség
védelmében, ahogy ezt a Szentatya szüntelenül hangsúlyozza. Ami a hit elleni bűncselekményeket
illeti, olyan természetű tettekről van szó, mint az eretnekség, az aposztázia, vagyis
a keresztény hit megtagadása illetve az egyházszakadás. Ezekben az esetekben általában
a helyi püspökök az illetékesek, de a Hittani Kongregációhoz kell fellebbezni. Ide
tartozik még a szentségi gyónás rosszindulattal történő audio- vagy videó felvétele
és terjesztése, továbbá a nők pappá szentelésére tett kísérlet – olvassuk még P. Federico
Lombardi jegyzékében.