2010-07-15 17:16:18

A Hittani Kongregáció közzétette a „Legsúlyosabb bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok” módosítását


P. Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő július 15-én, csütörtökön jegyzékben mutatott rá a katolikus egyház minden püspökének szóló új normák közzétételének jelentőségére. A papság tagjai által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélésekre vonatkozó egyházi jogrendet ma szerves és naprakész formában publikálták – írja a Szentszék sajtótermének igazgatója. A dokumentum utal azokra a bűncselekményekre, amelyeket az egyház rendkívül súlyosnak ítél meg, és amelyek elbírálása ezért a Hittani Kongregáció Bíróságának hatáskörébe tartozik. A szexuális visszaélésen túl a hit, az Oltáriszentség, a bűnbánat szentsége és az egyházi rend ellen elkövetett bűntettekről van szó.
P. Lombardi a jegyzékben emlékeztet rá, hogy II. János Pál pápa 2001-ben nagy jelentőségű dokumentumot tett közzé. „Sacramentorum sanctitatis tutela” k. Motu Proprio-ja a Hittani Kongregáció hatáskörébe utalta a különösen súlyos bűncselekmények megítélését. A pápai rendelkezés függelékeként szerepelt a „Normae de gravioribus delictis” néven ismert dokumentum, amely a vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. Az azóta eltelt 9 év tapasztalata megkívánta a normák korszerűsítését, figyelembe véve az újonnan felmerült problémákat is. A pápa annak idején új hatáskörökkel bízta meg a Hittani Kongregációt, amelyeket azonban nem illesztettek be szervesen a kezdeti rendszabályokba. Mos került erre sor, miután módszeresen felülvizsgálták a szóban forgó normákat.
A súlyos bűncselekmények, amelyekre az eljárási rend utalt az egyház életének központi valóságait érintik, tehát az Eucharisztia és a bűnbocsánat szentségét, de azokat a szexuális visszaéléseket is, amelyeket egyházi személy követ el 18 éven aluli kiskorú ellen.
Az utóbbi években ez a fajta bűncselekmény nagy visszhangot keltett a közvéleményben és élénk vitát indított el arra vonatkozóan, hogy az egyház milyen eljárást folytasson le az elkövetők ellen és hogyan büntesse meg őket.
Jogos tehát, hogy az erre vonatkozó és az egész egyház számára érvényes eljárási rend teljesen világos legyen mindenki számára, akinek ezzel a témával kell foglalkoznia.
Az újdonságok közül P. Lombardi kiemeli, hogy az eljárások meggyorsítása érdekében például fennáll annak a lehetősége, hogy különösen súlyos esetekben közvetlenül a Szentatyához forduljanak a bűntettet elkövető laicizálása érdekében.
Ezen kívül lehetőség nyílik arra, hogy az egyházi bíróságok tagjai közé világiakat is beválasszanak. Nem szükséges, hogy kánonjogi diplomával rendelkezzenek, ha szaktudásuk, illetékességük egyébként bizonyított.
Figyelemre méltó továbbá, hogy az eddigi tíz év helyett, a bűntett elévülését húsz évre emelték fel. A kiskorúakkal egy szintre helyezték a szellemileg korlátozott személyeket az ellenük elkövetett bűncselekmény megítélésében.
Bevezették a bűncselekmények egy új kategóriáját, a pedopornográfiát. Súlyos bűntettnek minősül a következő meghatározás szerint: „14 éven aluli kiskorúak pornográf képének bármilyen módon és eszközzel történő megszerzése, birtoklása vagy terjesztése egy pap által”.
P. Federico Lombardi jegyzékében külön kitér arra a pontra is, amely gyakran képezi vita témáját napjainkban, de amely esetében nincs változás. Ez a polgári hatóságokkal való együttműködésre vonatkozik. Figyelembe kell venni, hogy a most közzétett normák a kánonjogi büntető eljárás részét alkotják, amely önmagában véve teljes és teljes mértékben elkülönül az egyes államok büntetőjogától. A Hittani Kongregáció által javasolt gyakorlat szerint ugyanis minden esetben követni kell a különböző országokban életben lévő törvényeket, és azonnal értesíteni kell a megfelelő hatóságokat a bűntettekről, nem a kánonjogi eljárás folyamán, vagy azt követően.
A most közzétett normák nagymértékben hozzájárulnak a jogi eljárások világossá tételéhez azon a téren, amelyen az egyház erőteljesen elkötelezte magát. Szigorral és átláthatóan kíván eljárni, hogy maradéktalanul válaszoljon a hívek és a közvélemény jogos elvárásaira az erkölcsi következesség és evangéliumi életszentség védelmében, ahogy ezt a Szentatya szüntelenül hangsúlyozza.
Ami a hit elleni bűncselekményeket illeti, olyan természetű tettekről van szó, mint az eretnekség, az aposztázia, vagyis a keresztény hit megtagadása illetve az egyházszakadás. Ezekben az esetekben általában a helyi püspökök az illetékesek, de a Hittani Kongregációhoz kell fellebbezni. Ide tartozik még a szentségi gyónás rosszindulattal történő audio- vagy videó felvétele és terjesztése, továbbá a nők pappá szentelésére tett kísérlet – olvassuk még P. Federico Lombardi jegyzékében.









All the contents on this site are copyrighted ©.