A vallásszabadság a béke útja – közzétették a 2011-es Béke Világnap témáját
Ezt a témát választotta XVI. Benedek a 2011. január 1-jén esedékes 44. Béke Világnapra.
Az 1968 óta ünnepelt emléknap jövőre tehát a vallásszabadságra összpontosít, amelyet
a világ számos részén korlátoznak vagy elutasítanak különböző módokon: a diszkriminációtól
a vallási alapon való peremre szorításig, továbbá a vallási kisebbségek elleni erőszakig.
Kifinomultabb módjai közé tartozik a kulturális szinten, valamint a közéleti és politikai
részvétel szférájában történő hátrányos megkülönböztetés. A vallásszabadság minden
ember egyenlő és vele született méltóságában gyökerezik, a változatlan igazság keresésére
törekszik, tehát jogosan nevezhető a szabadságok szabadságának. Akkor valósul meg
hitelesen, amikor az igazság kereséseként élik meg. Alapvető kritériumot jelent a
vallás és megnyilatkozási formáinak megkülönböztetéséhez. Hiteles meghatározása mély
értelmet ad ennek az alapvető emberi jognak, kitágítja az emberiség távlatait és az
ember szabadságát. Lehetőséget nyújt az önmagunkkal, másokkal és a világgal való mély
kapcsolat létrehozásához. A II. Vatikáni Zsinat atyái a Dignitatis Humanae nyilatkozatban
is foglalkoztak ezzel a kérdéssel: „Isten törvényének részesévé teszi az embert, aki
így az isteni gondviselés szelíd irányítása alatt egyre tökéletesebben megismerheti
a változatlan igazságot. Ezért mindenkinek kötelessége s következőleg joga is a vallási
kérdésekben az igazságot keresni, hogy alkalmas eszközök igénybevételével okosan kialakíthassa
magában a lelkiismeret helyes és igaz ítéleteit.” (D.H. 3.) Az Istenbe való hit,
mint alapvető emberi jog előfeltétele az átfogó emberi fejlődésnek és a közjó, valamint
a béke előmozdításának a világban. A 2011-es Béke Világnap témája a béke útjának beteljesítését
képviseli, amelyre XVI. Benedek számos alkalommal felhívta az emberi család figyelmét.
„Elfogadhatatlan – hangsúlyozza a pápa -, hogy a hívőknek meg kellene tagadniuk önmaguk
egy részét, -hitüket – annak érdekében, hogy aktív állampolgárok legyenek. Sosem lehet
szükségszerű Isten megtagadása ahhoz, hogy az ember élvezze saját jogait. Az ember
személyiségét nem lehet széttördelni, nem választható szét attól, amiben hisz, mivel
hitének hatása van életére és személyiségére.” Annak a társadalomhoz való hozzájárulásnak
az elutasítása, amely a vallási dimenzióban és az Abszolút keresésében gyökerezik,
gyakorlatilag egy individualista megközelítés előtérbe helyezését jelentené, amely
feldarabolná a személy egységét. Ezért tehát a vallásszabadság a béke útja.