Szent Benedek pápaságom nagy védőszentje – a pápa vasárnap déli Úrangyala imádsága

XVI. Benedek Castel Gandolfo-ban tölti nyári pihenőjét. Vasárnap délben a pápai villa erkélyéről köszöntötte látogatóit. Az Úrangyala előtt mondott beszédében a vasárnapi evangéliumhoz fűzte elmélkedését. A törvénytudó azt kérdezi Jézustól: „Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?”
Tudva, hogy a törvénytudó ismeri a bibliát, az Úr arra szólítja fel, hogy válaszoljon maga a kérdésre. Az pontosan válaszol idézve az Isten és a felebarát szeretetének kettős parancsát. Ezután a törvénytudó, mintegy magát igazolni akarva, ezt kérdezi: ”Ki az én felebarátom?” Jézus az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéddel válaszol. Nekünk kell felebarátjának lenni annak, aki segítségre szorul. A szamaritánus felkarolja a rablók által félholtra vert ismeretlent, miközben a pap és a levita elmegy mellette, talán azt gondolva, hogy az izraelita előírás szerint a vér érintése megfertőzné. „A példabeszéd átalakítja mentalitásunkat Krisztus logikája szerint, amely a szeretet logikája: Isten szeretet, és őt tisztelni azt jelenti, hogy szolgáljuk őszinte és nagylelkű szeretettel.”E mellett az egyetemes szabály mellett van még egy különleges egyházi követelmény. És itt a pápa idézett Deus caritas est kezdetű első enciklikájából: „az Egyházban, amely egy család, egy tag se szenvedjen szükséget.” A keresztény Jézustól megtanult programja: „látó szív”, amely észre veszi, ahol szeretetre van szükség, és következetes módon cselekszik.
XVI. Benedek ezután emlékeztetett Szent Benedek liturgikus emléknapjára, amelyet a vasárnapi liturgia kiszorított. „Ő az én pápaságom nagy védőszentje, a nyugati szerzetesség atyja és törvényhozója.” Idézte Nagy Szent Gergelyt, aki ezt írta Benedekről: „Szent életű ember volt…Szabályokat írt a szerzeteseknek, amelyek a saját személyében megtestesült mestert tükrözik: csakugyan a szent nem tudta egészen másként tanítani azt, amit megélt.” VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa védőszentjének nyilvánította Szent Benedeket. „Bízzuk Szűz Máriára hitünk útját, különösen is a vakáció idején, hogy szívünk sose felejtse Isten Szavát és nehézségekkel küzdő testvéreinket” - fejezte be rövid beszédét a Szentatya.
Az Úrangyala elimádkozás és az áldás után még a nagyobb nyelveken is köszöntötte a zarándokokat és turistákat, szép vasárnapot és kellemes vakációt kívánva.