Az Új Pápai Tanács az új evangelizálás fellendítéséhez - P. Szabó Ferenc SJ jegyzete

Már hírt adtunk arról, hogy XVI. Benedek új szentszéki szervet, Pápai Tanácsot létesített az új evangelizálás fellendítésére. Élére Rino Fisichella érseket állította.
Már a II. Vatikáni Zsinat atyái is tudatában voltak annak, hogy a fokozódó szekularizálódás, a terjedő ateizmus a volt keresztény („nyugati”) világban, sürgető feladattá tette az újraevangelizálást, korszerűbb módszerekkel, szembenézve a modern világ kihívásaival. VI. Pál Ecclesiam suam k. körlevele az egyházban, a nem katolikus keresztények között, a világvallásokkal és a nem hívőkkel folytatandó párbeszédről meghatározó ihletet adott a zsinati munkáknak. A zsinat kívánsága szerint VI. Pál titkárságokat hozott létre a párbeszéd kibontakoztatására, ezek később pápai tanácsok lettek. II. János Pál is létrehozott egy-egy Tanácsot a Kultúra és a Család evangelizálásának serkentésére. És most XVI. Benedek az Új Evangelizálás Tanácsát állította fel.
VI. Pál a zsinat fejezésének 10. évfordulóján tette közzé igen jelentős „Evangelii nuntiandi” k. apostoli buzdítását. A pápa, amikor meghirdette az 1974-es püspöki szinódust, ezeket mondta: „A megváltozott társadalmi helyzet kikényszeríti tőlünk, hogy újragondoljuk módszereinket, és minden erőnkből új utakat, új eszközöket találjunk, amelyekkel a keresztény üzenetet elfogadhatóvá tesszük a mai ember számára. Meg kell értetnünk az emberekkel, hogy csak az evangéliumban találnak választ kérdéseikre: csak belőle meríthetnek erőt, hogy elkötelezzék magukat egymás javára.” Az 1974-es püspöki szinódus irányelvei szerint az evangelizációs munkának kettős hűség a sarkköve: hűség az evangéliumi üzenethez és hűség az emberiséghez.
Az „Evangelii nuntiandi” kezdetű szinódusi buzdítás ma is időszerű: minden bizonnyal az új Tanács is ihletet merít a dokumentumból. 1975 óta több püspöki szinódust tartottak, szaporodtak a bizottságok és a tanácsok, az egyes világrészek főpásztorai is megvitatták az illető földrész evangelizálásának problémáit, mindig szem előtt tartva a zsinat korszerűsödési és megújulási programját. Közben a „keresztény” Európában, és általában a kereszténnyé vált nyugati világban fokozódott a szekularizáció, terjedt az ateizmus.
Mára már megvalósult Karl Rahner teológus „jóslata”: a „diaszpóra-kereszténység”. Egyes európai országokban a hívő keresztények már csak kis szigeteket alkotnak a nem hívők vagy muzulmánok tengerében. A volt kommunista országokban már nem a harcos, politikai ateizmus hódít, hanem a közöny, a gyakorlati materializmus: az ember egydimenziós és fogyasztó lény. Közismert, hogy vasárnap a keresztények többsége már megy templomba, hanem a bevásárló központokba. A felnövekvő új nemzedék nagy része nem kap vallási oktatást-nevelést a széteső családokban, vagy az iskolákban, kivéve a katolikus iskolákat. Az új evangelizálásnak itt kellene kezdődnie: a családban és az iskolákban. Az egyházi vezetésnek – együttműködve az állami hatóságokkal – erre kellene figyelnie elsősorban.
Továbbá a média világában fokozottabban jelen kellene lennie a keresztényeknek: támogatni a keresztény világnézetet terjesztő sajtót, a rádió-televízió szűkre szabott vallási-egyházi félóráit jobban, szakszerűbben ki lehetne használni. Ehhez szakembereket kellene képezni. A magyar katolikus rádiót lehetne fejleszteni anyagi támogatással is, hogy szakembereket tudjon alkalmazni. Az evangelizálás modern eszközeinek használatát hiába sürgeti a pápa vagy a római központ, most az új Pápai Tanács is, ha a helyi egyházakban késik a gyakorlati megvalósítás.
Hans Küng a világ püspökeihez intézett nyílt levelében a III. Vatikáni Zsinat összehívását sürgeti, még pedig nagyon messze vagyunk a II. Vaticanum recepciójától is. Szaporíthatják a zsinatokat, szinódusokat, új intézményeket, sorra jelenhetnek meg új dokumentumok, de az igazi megújulás elsősorban minden egyes keresztény, egyháziak és világi hívők megtérésétől függ. Mindenkinek magán kell kezdenie. Meg kell nyílnunk az Egyházban működő Léleknek, a feltámadt Krisztus újjáteremtő Lelkének, és együttműködni vele. Új világot, új társadalmat csak új emberek teremthetnek: az új evangelizálásnak is csak megújult keresztények elkötelezettsége és tanúságtétele adhat lendületet.