„Cafasso Szent József példája álljon minden nevelő előtt” – XVI. Benedek katekézise
a szerdai általános kihallgatáson
Cafasso Szent József, a XIX. századi olasz teológus pap személyisége és életútjának
példája állt a Szentatya szerdai tanításának középpontjában, mellyel a papság évének
lezárását követően emlékezni kívánt annak fontosságára az egyház jelene és jövője
számára egyaránt. A papságnak szentelt év folyamán az arsi plébános, Vianney Szent
János valamint más szent életű papok példáját állította XVI. Benedek pápa a világ
papjai elé, akik között ott szerepel a Torinó vidékéről származó, 150 évvel ezelőtt
elhunyt Cafasso Szent József is. Az észak-itáliai pap igaz nem plébánosként tevékenykedett,
hanem sokkal inkább a papok nevelésében, tanításában vett részt, akik között ott találjuk
pl. Bosco Szent Jánost. Cafasso Szent József egy kis faluban, Castelnuovo d’Asti-ban
született, ott ahol a szalézi rendalapító is. Pappá válásának útján a torinói Assisi
Szent Ferenc kollégiumba, bentlakásos iskolába került, mely meghatározó hely volt
személyiségének és életútjának alakulásában. Itt találkozott ugyanis azzal a papi
példával, melyet a mély belső élet, a buzgó pasztorációs tevékenység jellemez: az
imához való hűség, az Evangélium elkötelezett hirdetése, a szentmise és a gyónás fontosságának
megtartása úgy, ahogyan azt a Tridenti Zsinat is tanítja, és melynek példamutató alakjai
voltak Szalézi Szent Ferenc vagy Borromeo Szent Károly is – magyarázta katekézisében
a Szentatya. Cafasso Szent József az itt megtapasztalt és látott példát próbálta
megvalósítani saját életében is, ill. mintegy láncfolyamat részeként átadni azt papságra
készülő fiataloknak annak érdekében, hogy azok is papok nevelőivé váljanak. Lelki
vezetőkké és jó gyóntatókká kívánta formálni növendékeit, akik valóban a hívek lelki
jólétéért munkálkodnak, azáltal, hogy Isten irgalmasságát teszik láthatóvá és érezhetővé
számukra, valamint a bűn iránti érzéket erősítik bennük. Cafasso Szent József erényei
a nyugalom, a megfontoltság és a bölcsesség voltak, mindenkinek, aki hozzá fordult,
tudott elegendő időt szánni. Az övé a papi élet valódi iskolája volt – magyarázta
XVI. Benedek. Titka nem más, minthogy Isten embere tudott lenni a mindennapi élet
minden kis eseménye közepette úgy, hogy tettei az Isten dicsőségét és a lelkek javát
szolgálták. Szerette az Urat teljes szívéből, hite radikális volt, melyet a mély és
hosszan tartó ima és az embertársakért tett szeretetcselekedetek segítettek. 25 éven
át Bosco Szent János lelki vezetője volt, ahol világosan megnyilvánult „pedagógiája”:
sosem próbálta „saját képére és hasonlóságára” nevelni tanítványát, és Bosco János
sem próbálta őt utánozni, hanem a tanítvány adottságait és hivatásának sajátosságait
figyelembe véve próbálta formálni őt. Abban igyekezett segíteni, hogy tanítványa felismerje
mi is az, amit Isten kíván tőle. Cafasso Szent József – hangsúlyozta a Szentatya –
mindenki számára, aki a nevelésben tevékenykedik, csodálatos példa lehet, továbbá
azt mutatja meg nekünk, hogy mennyire fontos a lelki vezető szerepe az ember életében,
aki arra ébreszt rá minket, hogy Isten mit kíván tőlünk. Cafasso Szent József ezt
így fogalmazta meg: „Az ember szentsége, teljessége és haszna abban van, hogy tökéletesen
tudja teljesíteni Isten akaratát”. A Szentatya katekézise végén arra hívott mindenkit,
hogy járjon a keresztény élet tökéletesítésének útján, amihez a Szűzanya közbenjárását
kérte, akit Cafasso Szent József a hívek „Anyjának, vigaszának és reményének” nevezett. Benedek
pápa a szerdai kihallgatás végén fogadta többek között André-Joseph Léonard Malines-Brüsszeli
érseket, a belga püspök konferencia elnökét.