„Róma: történelem és hit” – P. Federico Lombardi SJ. Octava Dies heti jegyzete
Szent Péter és Pál ünnepe a legrómaibb az ünnepek között. Róma az apostolfejedelmek
vértanúságának és sírjainak helyszíne, ezért az Egyetemes Egyház számára egyedülálló
jelentőséggel bír. Ezen az ünnepen az egyház új, az év folyamán kinevezett érsekei
Rómába jönnek, hogy a Szentatyától átvegyék a palliumot, melyet a liturgikus szertartások
folyamán vállukon hordanak, kifejezve ezzel egységüket a pápával egyházaik vezetésében
és az egyetemes egyház közösségének gondozásában. A palliumokat Szent Péter sírjának
közvetlen közelében, egy fülkében található ládikóban őrzik, mely a bazilika központi
oltára és így a kupola csúcsa alatt helyezkedik el, pontosan azon a helyen, mely az
Egyház közösségének szívét jelzi. Szent Péter és Pál ünnepén Rómába jön a konstantinápolyi
ökumenikus pátriárka delegációja is, hogy kinyilvánítsa a katolikus és az ortodox
egyházak közötti testvériséget egy még teljesebb egység reményében. Róma felé tekintenek
immáron 2000 éve mindazok, akik imádkoznak, remélnek és munkálkodnak a Krisztusban
hívők közösségének egységéért. Rómába jön a zarándok is, hogy megtapasztalja az egységtörekvés
szenvedéssel teli történetének látható jeleit, bizonyságait. Az itt tisztelt és a
kezdeti időktől jelen lévő apostolok tekintete – ahogyan erről tanúskodnak a közelmúltban
feltárt Szent Tekla katakomba ábrázolásai is – kísér el bennünket utunkon. Péter utódának
erős hite, az egyes egyházi eseményekre szóló, a Szentlélektől sugallt üzenetei biztos
pontként szolgálnak mindazoknak, akik Jézus Krisztus nyomában kívánnak haladni együtt
a hívekkel, történelmünk valós eseményei során.