„A vallási jelképek nyilvános használata a szabadság megnyilvánulása” – a szlovén
főpásztorok nyilatkozata
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. június 30-án döntést hoz arról a fellebbezésről,
amelyet az Olasz Köztársaság nyújtott be a bíróság tavaly november 3-án hozott határozata
ellen. Ez kimondta, hogy a feszületnek nincs helye az iskolákban, mivel azokat nyilvános
helynek kell tekinteni. A döntés megállapította, hogy a feszület sérti a más vallásúak
érzékenységét. A Szlovén Püspöki Konferencia június 18-án, pénteken kiadott nyilatkozatában
támogatja az Olasz Köztársaságot és azokat az országokat, amelyek csatlakoztak az
itáliai állásponthoz. A szlovén helyi egyház, valamint számos európai püspöki konferencia
szorgalmazza a feszület és egyéb keresztény jelképek nyilvános használatát.
A
feszület olyan jelkép, amely az európai nemzetek nemcsak vallási, hanem egyben kulturális
örökségét alkotja. Ezt több európai egyezmény is alátámasztja, közöttük az Európa
Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága 1950 óta érvényben lévő statútumai. Szlovéniában
más európai országhoz hasonlóan, számtalan templom, feszület, kegykép és egyéb vallási
jelek állnak közterületeken is. Mindezek a szlovének nemzeti és kulturális örökségét
képezik. A közterületeken elhelyezett vallási jelképek nem a diszkriminációt vagy
mások kizárását szolgálják, hanem a szabadság és a demokrácia megnyilvánulásai, továbbá
az egyes európai nemzetek többszáz éves hagyományainak tisztelete.
Szlovéniában
a vallási jelképek nyilvános használata nem alkotmányellenes. Ezt 2010. április 15-én
ismételten leszögezte a Szlovén Köztársaság Alkotmánybírósága. A szlovén főpásztorok
nyilatkozatukban támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek a feszület és más vallási
jelképek nyilvános használatát célozzák, mivel ez nem sértő sem az emberi jogokra,
sem más vallási vagy filozófiai meggyőződésekre, sem pedig a nem-hívő egyénekre nézve.