Szombaton a spanyolországi Linaresben boldoggá avatták Manuel Lozano Garrido szentéletű
világi férfit
XVI. Benedek pápa képviselője, Angelo Amato érsek, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa
a boldogok közé iktatta Manuel Lozano Garrido laikus férfit, újságírót és a türelemmel
viselt szenvedés apostolát. Manuel, vagy becenevén „Lolo”, 1920-ban született Linares
andalúziai városban és 1971-ben hunyt el, 51 éves korában. Mélyen vallásos családban
jött a világra, amelyben megtanult az evangélium útján járni. Egészen fiatalon csatlakozott
a katolikus akció fiataljaihoz. Az ott elsajátított eszmények, a jámborság, a tanulás
és jócselekedetek, végig kísérték életét és segítették a súlyos betegségek türelmes
elviselésében.
Mindössze 17 éves volt, amikor behívták katonának és szembesült
az 1936 és 39 között zajló véres és egyházüldöző polgárháború borzalmaival. Azt a
feladatot kapta a katolikus akciótól, hogy titokban elvigye az oltáriszentséget az
otthonokban elrejtőző üldözött katolikus híveknek. Emiatt börtönbüntetést is el kellett
viselnie, ám a foglyok között mindenkibe bátorságot öntött azáltal, hogy egy söprő
szálaiból font szentolvasóval naponta együtt imádkozta velük a rózsafüzért. Még 20
éves sem volt, amikor gyógyíthatatlan betegség sújtott le rá, amely miatt fokozatosan
megbénult egész teste és élete utolsó éveiben a látását is elveszítette. Élete nagyobbik
részét kerekeskocsiban, majd pedig ágyhoz kötötten élte le.
Világtalan szeme
nem akadályozta meg abban, hogy a hit szemével felismerje magában és embertársaiban
a Lélek világosságát. Ezért gyakran azt mondta, hogy a csillagok jobban látszanak
az éjszakában. Apostoli lelkületét és buzgóságát a betegség nem tudta megakadályozni.
A rádió hullámhosszain keresztül szolgálta az evangélium ügyét. 9 könyvet hagyott
hátra és cikkek százai fűződnek nevéhez. Betegségektől sújtott társai körében ima
társulatot alapított, amelynek az volt a sajátságos feladata, hogy a katolikus sajtó
szándékaira imádkozzanak. Ő maga egyfajta tízparancsolatot szerkesztett a sajtó területén
fáradozók számára és az újságírók imádsága is az ő nevéhez fűződik. E parancsolatok
ma is rendkívül időszerűen hangzanak.
Ezekben a következő gondolatokat olvassuk:
„Köszönd meg őrangyalodnak, hogy homlokodra felrajzolta az igazság csillagát”. „A
tájékoztatás kenyerét a stílus sójával és az örökkévalóság kovászával készítsd.” „Az
újságíró egy fa Isten teremtett világában. Kérd Istentől, hogy légy olyan erős mint
a tölgyfa, légy szilárd és ne engedj a hízelgés és a hűtlenség kísértésének.”
Manuel
Lozano Garrido földi élete 1971. november 3-án ért véget Porres Márton domonkos szent
ünnepén. Egész Spanyolországban ismerték írásait és számos irodalmi díjjal tüntették
ki. Inspirációjának és kimeríthetetlen lelkesedésének forrása Krisztusból fakadt.
Életmottójául többek között ezt a gondolatot választotta: „Mosd meg szemedet a hitben,
hogy mindig felismerd Krisztust a jó emberekben, a közepes képességűekben és a bűnösökben
is.”