A kereszténység háttérbe szorítása Európában hozzájárulna a földrész alapvető forrásának
megcsonkításához – a pápa beszéde az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának képviselőihez
XVI. Benedek pápa emlékeztetett rá, hogy a Szentszék 1973 óta tagja az Európa Tanács
Fejlesztési Bankjának, amelyet 1956-ban hoztak létre. A pénzintézet, amely ezekben
a napokban Rómában tartja 45. közgyűlését a kezdetekben a menekültek problémáival
foglalkozott, majd kiterjesztette illetékességét a társadalmi összefogás minden területére.
A Szentszék érdeklődéssel fordul minden olyan struktúra felé, amely hitelkölcsönei
révén támogatja a fejlődést célzó szociális projekteket, válaszol a vészhelyzetekre
és hozzájárul a szükséget szenvedő emberek életkörülményeinek megjavításához – mondta
beszédében a Szentatya.
A múlt század végén Európában lezajlott politikai
események lehetővé tették, hogy a földrész végre „mindkét tüdejével” lélegezzen –
idézte elődje, II. János Pál szavait a pápa. Tudjuk, hogy még további hosszú utat
kell megtenni ahhoz, hogy ez teljesen meg is történjen. A kelet és nyugat közötti
gazdasági és politikai kapcsolatok minden bizonnyal fejlődtek, de felmerül a kérdés,
hogy valóban beszélhetünk-e emberi haladásról? A totalitárius ideológiáktól való felszabadulást
vajon egyoldalúan nem pusztán a gazdasági haladásra használták fel, megkárosítva egy
olyan emberi fejlődést, amely tiszteletben tartja az emberi méltóságot? Nem vetették-e
meg olykor azt a spirituális gazdagságot, amely az európai önazonosságot kialakította?
A segítség, amelyet a bank a közép-keleti, valamint a dél-európai országoknak
nyújtott, hozzájárult ahhoz, hogy csökkentsék az egyensúlyhiányt és előmozdítsák az
igazságosságon és szolidaritáson alapuló integrációs folyamatot. Ez a két feltétel
ugyanis nélkülözhetetlen Európa jelene és jövője számára – állapította meg XVI. Benedek
az Európa Tanács Fejlesztési Bankja tagjaihoz intézett beszédében.
Ezután
utalt arra a különösen súlyos gazdasági és pénzügyi válságra, amely ma az egész világot
és Európát áthatja. Ezt a helyzetet nem lehet pusztán pénzügyi szempontok szerint
elemezni. A Fejlesztési Bank mutassa meg eredetiségét és erősítse meg a társadalmi
integrációt. Hívja fel a figyelmet a környezetvédelem és az infrastruktúrák szociális
vonatkozásaira. A bank akkor marad hűséges hivatásához, ha a szolidaritás szellemében
végzi tevékenységét.
A Szentatya emlékeztetett „Caritas in veritate” k. enciklikájára,
az egyház társadalmi tanítására, valamint munkájára, amellyel pozitív módon hozzájárul
a személy és a társadalom fejlődéséhez. Az egyház, Krisztust követve, Isten és a testvérek
iránti szeretetben olyan mozgatóerőt lát, amely képes valódi energiát nyújtani a társadalmi,
jogi, kulturális, politikai és gazdasági környezet megújításához. A pápa enciklikájában
rá kívánt mutatni a szeretet és az igazság közötti kötelékre, amely, ha hiteles, dinamikus
erőt jelent és megújítja a személyek közötti kapcsolatokat, új irányt ad a gazdasági
és pénzügyi életnek. Ezek ugyanis nem önmagukért léteznek, pusztán eszközt jelentenek.
Egyetlen céljuk a személy teljes, emberhez méltó önmegvalósítása. Ez az egyetlen tőke,
amelyet érdemes megmenteni. Ebben a tőkében található az ember lelki dimenziója.
A
kereszténység lehetővé tette Európa számára, hogy megértse, mi a szabadság, a felelősség
és az etika, amelyek áthatják törvényeit és társadalmi struktúráit. A kereszténység,
illetve jelképeinek háttérbe szorítása hozzájárulna ahhoz, hogy megfosszák földrészünket
alapvető forrásától, amely lankadatlanul táplálja és hozzájárul valódi önazonosságához.
A kereszténység az európai népek számára közös spirituális és erkölcsi értékek forrásánál
lelhető fel. Az Európa Tanács tagállamai kinyilvánították statútumuk előszavában,
hogy szilárdan ragaszkodnak ehhez az értékekhez. Ezt a ragaszkodást erősítette meg
a 2005-ben Varsóban aláírt Nyilatkozat, amely garantálja azoknak az alapelveknek az
életerejét, amelyekre az európai politikai és társadalmi élet épül, különös tekintettel
az Európa Tanács tevékenységére – mondta még a Fejlesztési Bank 45. közgyűléséhez
intézett beszédében XVI. Benedek pápa.