Elhunyt P. Bulányi György piarista tanár - P. Vértesaljai László jegyzete

„Életének 92. évében elhunyt Bulányi György piarista szerzetes, a Bokor Bázisközösség alapítója.

Gyurka bácsi magyar-német szakos tanárként végzett és 1943-ban szentelték pappá. Ezután piarista gimnáziumokban tanított (Sátoraljaújhely, Tata, Debrecen), majd 1945-ben Debrecenben fogott hozzá a Bokor közösség szervezéséhez. 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. 1956-ban szabadult, és a budapesti belvárosi plébánián lett kisegítő lelkész. 1958 áprilisában fogták el ismét és a börtönből végleg 1960-ban szabadult. Ezután szállítómunkásként dolgozott. Az elmúlt években a Piarista Rend Duna-parti házában élt. Szentségekkel megerősítve költözött az örök hazába vasárnap délután.  A temetés a rákoskeresztúri új köztemető piarista parcellájában (154.) lesz, amelynek időpontját később közöljük.” Ez a hivatalos jelentés olvasható a magyar piarista rendtartomány honlapján.

A P. Bulányi alapította „Bokor közösség” internetes lapja a következőket írja róla: „Bulányi György 2010. június 6-án hazatért a Mennyei Atyához. A Bokor közösség alapítója egész életében és egész lényével megalkuvás nélkül közvetítette azt, amit megismert az Atya terveiből, amit kikövetkeztetett Jézus szavaiból, tetteiből, s akit szolgálva, szelíden és mindenét egészen odaadva szeretett. Fényesen lobogó fáklya volt, őrizzük és adjuk tovább fényét és melegét!”. Idáig a szép megemlékezés.

A háború utáni magyar katolikus egyházi élet egyik jelentős, sokak által máig vitatott alakja volt Bulányi György atya, aki az evangéliumi hűség jegyében a kommunizmus ateista ideológiájával szemben olyan módját kereste a krisztusi és egyházi életnek, mely ellenállt nemcsak az állami ideológiának, hanem ugyanezen eszme egyházi képviselőinek és végrehajtóinak is.

Bulányi páter azon a napon halt meg, amikor Lengyelországban boldoggá avatták Jerzy Popeluszko atyát. Ez az isteni rendezés dramaturgiája, mely így üzen az elmúlt időszak túlélőinek és a mai keresztényeknek. Apor Vilmos, Salkaházi Sára, Meszlényi Zoltán fölemelése után Mindszenty Józsefek, Márton Áronok, Brenner Jánosok, Scheffler Jánosok… mellett tanúságtevők sora igazolja, hogy a legnagyobb embertelenség közepette igenis lehetséges volt a megalkuvás nélküli Krisztus-követés. Ahogy a názáreti Jézus az Annás-Kaifás-féle vallási és a Pilátus-féle politikai érdekszövetség ellenére és saját tanítványai gyengeségével szemben mindvégig hűséges maradt az Atyától rárótt küldetéséhez, úgy a mártírok a maguk konkrét életkörülményei között - a századokon át - folyamatosan megmutatták, hogy „semper possibilis est”, hogy mindig lehetséges Isten Országának a hiteles szolgálata. Ennek a legtökéletesebb szolgálólánya Szűz Mária, akinek nevét „Métér Theou”, a piarista rend jelvénye is hordozza. Mária szívébe fogadta és életre hozta Jézust, mert elhitte, hogy „Istennél semmi sem lehetetlen”. Ezt az ügyet szolgálta Krisztus hűséges követőjeként Bulányi György piarista is. Requiescat in pace!.