A politika szolgálja a közjót és merítsen az erkölcsi igazságból - a pápa beszéde a ciprusi polgári hatóságokhoz és a diplomáciai testület tagjaihoz

A szigetországnak szóló apostoli látogatása második napján, június 5-én, szombaton XVI. Benedek pápa Nicosiában, az elnöki palotában tett látogatást Demetrisz Krisztofiasz köztársasági elnöknél. A magánbeszélgetés végén a pápa a palota vendégkönyvébe a következő szavakat írta angolul: „Ciprusi látogatásom alkalmával Isten áldásáért fohászkodom: áldja meg békével és bőséggel az elnököt és a Ciprusi Köztársaság népét”.

Az elnök egy értékes ókori amforát nyújtott át a Szentatyának, aki az ajándékot egy Krisztust ábrázoló mozaikkal viszonozta. Ezután a pápa koszorút helyezett el III. Makariosz érseknek a kertben felállított szobránál. Az 1977-ben elhunyt főpásztor 1950-től haláláig állt a ciprusi ortodox egyház élén. 1960-tól pedig ő volt a ciprusi köztársaság első elnöke. A kiváló vallási és politikai személyiség tevékenysége mély nyomott hagyott az ország történelmi emlékezetében.

Ugyancsak az elnöki palota kertjében került sor a pápa és a polgári hatóságok, valamint a diplomáciai testület tagjaival való találkozásra.

A Szentatya angol nyelvű beszéde elején emlékeztetett rá, hogy az ország most ünnepli a köztársaság alkotmányának 50. évfordulóját. Hallgatóságát arra buzdította, hogy mind helyi, mind nemzeti vagy nemzetközi szinten kötelezzék el magukat a közjó szolgálatában. Ha nemes hivatásukat hűségesen teljesítik, akkor hozzájárulnak a személyek átfogó fejlődéséhez. Platón, Arisztotelész és a sztoikus bölcsek nagy jelentőséget tulajdonítottak a személy önmegvalósításának. Ezt tekintették az ember életcéljának, és az erkölcsös jellemben jelölték meg a hozzá vezető utat. Számukra, valamint a nyomaikba lépő nagy iszlám és keresztény filozófusok számára, az erények gyakorlása azt jelentette, hogy a helyes értelem szerint kell cselekedni, törekedve az igazra, a jóra és a szépre.

Vallási távlatokban mindnyájan az Isten által teremtett egyetlen emberi család tagjai vagyunk. Arra kaptunk meghívást, hogy előmozdítsuk az egységet, tartós értékekre építsünk egy igazságosabb és testvéribb világot. Benedek pápa idézte előde, II. János Pál szavait, miszerint az erkölcsi kötelességet nem kellene külső törvényként tekinteni, hanem úgy, mint az isteni bölcsesség kifejezését, amelynek az emberi szabadság készségesen engedelmeskedik. Ugyanis az ember legvégső vonatkozási pontja az az abszolút valóság, amely gyakran tükröződik lelkiismeretünkben, sürgetve bennünket az igazság, az igazságosság és a szeretet szolgálatára – mondta a ciprusi elnöki palotában XVI. Benedek.

A pápa ennek megvalósítására három utat javasolt. Mindenekelőtt a valós tények alapján kell felelős módon cselekedni. A diplomaták törekedjenek az igazságtalanságok objektív feltárására, segítve ezzel az érdekelt felek közötti kiengesztelődést.

A másik javaslat a politikai ideológiák felszámolására vonatkozott. A XX. század tragikus tapasztalata rámutatott arra az embertelenségre, amely az igazság és az emberi méltóság eltiprásának következményeként nyilvánul meg. Ma is tanúi vagyunk olyan kísérleteknek, amelyek álértékeket kívánnak előmozdítani a béke, a fejlődés, az emberi jogok ürügyén.

Végül az erkölcsi igazság szolgálata a közéletben azt igényli, hogy szüntelen erőfeszítéssel a pozitív törvényt a természeti törvény alapelvei szerint dolgozzák ki. Amikor a politika összhangban áll az egész emberiség számára közös természeti törvénnyel, akkor tetteink az egyetértés, az igazságosság és a béke légkörét teremtik meg – fejtette ki a pápa a ciprusi hatóságokhoz és a diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédében.