A keresztények pótolhatatlan szerepet töltenek be a Közel-Keleten a béke és a népek
közötti kiengesztelődés érdekében – mondta a pápa első ciprusi beszédében
XVI. Benedek pápa június 4-én, pénteken helyi idő szerint 13 óra 49 perckor érkezett
meg a szigetország páfoszi repülőterére. XVI. nemzetközi apostoli útja éppen olyan
földre vezette, amelyet eddig még nem keresett fel Péter utóda. A Szentatya arról
biztosította a térség keresztényeit, hogy az egész egyház szolidáris velük. Emlékeztetett
azokra a kihívásokra, amelyekkel a katolikusoknak szembe kell nézniük olykor nehéz
körülmények között is. Szeretetközösségben élnek az egész katolikus egyházzal, felkínálják
tanúságtételüket a társadalomnak és a világnak.
A pápa, háromnapos ciprusi
tartózkodása során átnyújtja a közel-keleti részegyházak főpásztorainak a térséggel
foglalkozó, idén ősszel a Vatikánban megrendezésre kerülő püspöki szinódus munkadokumentumát,
az Instrumentum Laboris-t.
„Ciprus kultúrák és vallások kereszteződési pontja,
régi, dicső történetek színhelye, amelyek azonban még a mára is nagy hatással vannak”.
A Ciprusi Köztársaság, amely a közelmúltban lépett be az Európai Unióba, élvezi a
földrész többi országával való gazdasági és politikai kapcsolatok jótékony hatását.
Remélhetőleg az EU csatlakozás Ciprus javára válik, a többi európai ország pedig gazdagodik
a szigetország spirituális és kulturális öröksége által. Ez tükrözi Ciprus történelmi
szerepét, amelyet Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontjában betölt. Haza- és családszeretetük,
valamint az a vágyuk, hogy összhangban éljenek szomszédjaikkal a Mindenható Isten
irgalmas oltalma alatt, segítse őket abban, hogy türelmesen megoldják a még fennálló
problémákat a sziget jövőjét illetően.
Követve Szent Pál és Barnabás nyomait,
zarándokként és Isten szolgái szolgájaként érkeztem közétek – mondta a pápa, majd
testvéri köszöntéssel fordult II. Chrisostomos ortodox érsekhez, Új Jusztiniánusz
és egész Ciprus főpásztorához. Annak a reményének adott hangot, hogy látogatásával
megerősíti a két egyház közötti közös kötelékeket és annak a szükségességét, hogy
meg kell szilárdítani az egyetlen Istent imádó hívek közötti kölcsönös bizalmat és
tartós barátságot.
Mint Péter utóda megerősíti a ciprusi katolikusokat hitükben,
és arra bátorítja őket, hogy mutassanak példát, mint keresztények, és mint állampolgárok
az egyház és az állam javát szolgálva.