Tízéves „A boldogabb családokért!” körlevél – P. Szabó Ferenc SJ könyvismertetése

Értékes gyűjtőkötet jelent meg a napokban az Új Ember kiadónál: Tízéves A boldogabb családokért! körlevél. Tanulmányok a Magyar Püspöki Konferencia közlevele megjelenésének tizedik évfordulóján. (276 oldal, 1800 Ft.) Tíz szakember tanulmányát olvashatjuk a kötetben, a Függelékben pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999-es körlevelét, amely a híveknek és miden jóakaratú embernek szólt. Bíró László püspök, a MKPK családreferense, akinek meghatározó része volt az elmúlt évtizedben kibontakozó családbarát mozgalom: egyházi és társadalmi szervezetek, egyének és intézmények ihletésében, továbbá a Magyar Katolikus Családegyesület irányításában, azt javasolta, hogy 2009 novemberében Máriabesnyőn, a XVI. Családkongresszuson összegezzék az elmúlt évtized eredményeit. Az előadók tanulmányait teszi közzé a kérdéses kötet.
Bíró László püspök első tanulmánya („Lehetőségek és kihívások”) hangsúlyozza: nemcsak ünnepelni és emlékezni akartak, hanem szembesülni azzal, ami tíz évvel korábban mi íródott a körlevélben és azóta mi történt, hogy felmérjék a magyar társadalom és az egyház mai helyzetét. Ismeretes, hogy a család a nyugati világban válságban van; ismét minden jóakaratú emberhez fordulnak a társadalom egyik legfontosabb intézménye, a család és a házasság érdekében. A család jogait a Szentszék által kiadott Családjogi Charta már 1983-ban összefoglalta; jelenleg a legsürgősebb feladat az abban foglalt jogok érvényre juttatása. Ilyenek: hogy a szülők maguk határozhassák meg gyermekeik számát, és hogy megválaszthassák gyermekeik oktatásának-nevelésének módját; hogy érvényre jusson a gyermek joga, hogy biztonságos, állandó otthonban éljen stb. Dea házasság és a család gondja nemcsak gazdasági és politikai kérdés, hanem erkölcsi is, és a kegyelmi erőforrás biztosítását is feltételezi. Nagyon sürgető és átfogó feladat az egyház családbaráttá tétele. „Helyezzük az egész pasztoráció középpontjába a családot!” - hangsúlyozza még Bíró püspök.
A gyűjtőkötetből kiemelünk néhány írást. Lukács László piarista átfogó és elmélyült tanulmánya („A boldogabb családokért! körlevélről – tíz év után”) a II. vatikáni zsinat tanítása távlatában antropológiai és teológiai szempontokból vizsgálja a házasság és a család mivoltát, felméri a zsinat utáni teológiai fejlődést, leírja a házasság- és családfogalom szociális, kulturális, etikai területeken tapasztalható negatív változásait, végül kitér a mai lelkipásztori feladatokra. – Nyéki Kálmán szempontokat ad a házasság teológiájának mai irányaihoz és néhány aktuális családban előforduló bioetikai kérdéshez. – Farkas Péter, szociológus, aki a kötet összeállításában jelentős szerepet játszott, a keresztény szemléletű családpolitikai hazai lehetőségeit vázolja.- Vukovich Gabriella statisztikai adatokkal, táblázatokkal illusztrálja Magyarország megdöbbentően válságos demográfiai helyzetét. „Nincs Európában, de az egész mai világban még egy ország, amely hozzánk hasonlóan hosszú népességcsökkenést tudna maga mögött. Magyarország lakossága 1981 óta csökken, a születések száma immár 28. éve alacsonyabb, mint a halálozások száma. (…) A termékenység csökkenése általános jelenség Európában, a többi európai országgal összehasonlítva azonban Magyarország az alacsony termékenységű és – tegyük hozzá – a legmagasabb halandóságú országok közé tartozik.”- Skrabski Árpád és Kopp Mária (házaspár) azt mutatja meg szakszerű felmérésekkel és elemzésekkel, hogy milyen szerepe van a családnak a személyiség fejlődésében.
XVI. Benedek „Caritas in Veritate” k. enciklikájában arra buzdít, hogy a jogalkotók, a gazdasági szakemberek és politikusok, az egészségügy és az oktatás munkásai szívből törekedjenek a közjóra és a test és lélek egységeként értelmezett ember lelki és erkölcsi jólétének biztosítására. A most ismertetett gyűjtőkötet is – remélhetőleg – hozzájárul a magyar családok javának, boldogulásának előmozdításához.